Zöld-foki focitöri: Henrik Larsson, Nani és Vieira nélküli afrikai csoda
A Zöld-foki Köztársaság egy szigetállam, Afrika legnyugatibb pontjától – a Zöld-foktól – néhány száz kilométerre nyugatra, az Atlanti-óceánban. A portugál eredetű név a tengerbe nyúló foknak egykor buja növényzetére emlékeztet. Portugália gyarmata volt, 1975-ben nyerte el függetlenségét.
A szigetország finoman szólva sem egy nagy sporthatalom és ez a labdarúgásban eltöltött szerepére is tökéletesen igaz. Éppen ezért volt igazi szenzáció, hogy a "Kék cápák" becenévre hallgató válogatott kijutott a 2013-as Afrikai Nemzetek Kupájára, főleg, mert a kontinens igazi nagyágyúját, Kamerunt hozta lemoshatatlan szégyenbe azzal, hogy 3-2-es összesítéssel búcsúztatta a selejtezőben.
A történelmi tett, hazai pályán 2-0-s siker, vendégként 2-1-es vereség Kamerun ellen és kijutás az Afrika Kupára:
A tornán aztán a házigazda Dél-Afrikai Köztársaság, Marokkó és Angola mellé az A csoportba kerültek és jutottak tovább a második helyen. Dél-Afrikával és Marokkóval döntetlent játszottak, Angolát pedig megverték 2-1-re.
Nem csoda hát, hogy azóta mindenki róluk beszél, de kikről is? A Zöld-foki Köztársaság válogatottjának tagjainak névsorát böngészve csak az igazán nagy futballfanatikusok akadhatnak ismerős névre.
A 23 fős keret nagy része, kilenc játékos Portugáliában futballozik jobbára az első osztályban, de akadnak bőven másodosztályban játszók is. A legmagasabban jegyzett név talán a csatár Ryan Mendes, a 23 éves játékos a francia élvonalbeli Lille-ben játszik, epizódszerepet…
Találunk még a keretben légióst a holland első- és másodosztályból, Ciprusról, Angolából, a román élvonalból, a francia másodosztályból és Luxemburgból is.
Az újabb történelmi tett: 2-1-es siker Angola ellen az Afrika Kupán, negyeddöntőt ért:
A válogatott a FIFA legfrissebb világranglistáján a 70. helyet foglalja el. Az együttes története során két trófeát nyert eddig: 2000-ben az Amilcar Cabral Cup elnevezésű viadalon lett első, amelyen a nyugat-afrikai országok válogatottjai vesznek részt, 2009-ben pedig a Lusophony Games-en ért oda az első helyre, amely a portugál ajkú országok megmérettetése több sportágban.
Még ezeknél a sikereknél is nagyobb fegyvertény volt viszont, hogy 2010. május 24-én 0-0-s döntetlent ért el a gárda a teljes keretével felálló, akkor a FIFA-világranglistán harmadik helyezett Portugália ellen.
Az afrikai országnak tavaly óta magyar vonatkozása is van, hiszen a Videotont erősíti Stopira is, akit talán csak súlyos sérülése tartott vissza attól, hogy ott lehessen az Afrika Kupán.
Amit azonban mindenképpen érdemes megjegyezni az országról, az nem más, minthogy meglehetősen szerencsétlen a sport szempontjából. Számos olyan labdarúgó van ugyanis, aki a szigetállam szülötte vagy az országból származik, ám mégis más nemzet színeiben lett sikeres.
Csak a játék kedvéért, íme egy csapat azokból a játékosokból, akik akár a Zöld-foki Köztársaság sikereiért is küzdhettek volna, vagy küzdhetnének manapság is. Mivel kapusposzton nem találtunk ilyen labdarúgót, kivételesen a jelenlegi válogatott kezdő hálóőrét, Vozinhát állítottuk erre a posztra.
ZÖLD FOKI-KÖZTÁRSASÁG |
4-5-1: |
Vozinha – David Mendes da Silva (Hollandia, Red Bull Salzburg), Rolando (Portugália, FC Porto), Jacques Faty (Szenegál, Sivasspor), Eliseu (Portugália, Málaga CF) – Nani (Portugália, Manchester United), Patrick Vieira (Franciaország, visszavonult), Gelson Fernandes (Svájc, FC Sion), Manuel Fernandes (Portugália, Besiktas), Silvestre Varela (Portugália, FC Porto) – Henrik Larsson (Svédország, visszavonult) |