Világsajtó: szalagcímek a vb-döntőről
Büszkévé tettétek a nemzetet, veszítettetek, de bátor szívvel, és elnyertétek a világ szívét” – írta a Jutarnji List című horvát napilap hétfőn, az oroszországi labdarúgó-világbajnokság vasárnapi döntője után, amelyben Franciaország 4-2-re nyert Horvátország ellen.
„A fájdalom gyorsan elszáll, az emlékek és a büszkeség napjai pedig örökké élnek” – tette még hozzá a lap.
„Ti vagytok a mi aranyunk” – hirdette címlapján a Vecernji List című legolvasottabb horvát napilap, és arra biztatta a játékosokat, hogy legyenek büszkék arra, amit elértek, mert ők hősök, akik egyesítették a nemzetet, még ha csak a labdarúgó-világbajnokság idejére is. Horvátország történetének legnagyobb sportsikeréről van szó, hisz először jutott be a világbajnokság fináléjába a horvát labdarúgó-válogatott. Horvátország ezzel felülmúlta eddigi legjobb, 1998-ban elért harmadik helyét.
A vásárnapi mérkőzésre az egész ország piros-fehér pepitába öltözött. Zágrábban 35 ezren nézték a meccset a Jellasics főtéren, az örömünnep pedig hajnali 4-ig tartott: a rendőrség beszámolója szerint egyetlen incidens nélkül zajlott le. De nem csak Zágrábban ujjongott a tömeg, Dubrovnikban, Splitben, Zárában, Fiumében és Eszéken is a késő éjszakába nyúlt az ünneplés.
A kezdeti csalódottság és szomorúság után az emberek gyorsan ráeszméltek, hogy Horvátország a világ második legjobb labdarúgó-válogatottja. Luka Modric pedig a vb legjobb játékosának járó Aranylabdát érdemelte ki.
Az ünneplés hétfőn is folytatódik. A válogatott Moszkvából érkező repülőgépe 14 órakor száll le a zágrábi repülőtéren. A játékosok nyitott tetejű autóbuszon érkeznek majd a főtérre, ahol százezer ember várja őket. A városban forgalomkorlátozások is lesznek.
Európa természetesen inkább a győztest élteti, a franciáktól hangos a sajtóvisszhang:
Nagy-Britannia:
The Sun: „Kylian Mbappé és a fiatal franciák meggyőző vb-diadaluk után még évekig uralkodhatnak. Fennáll a veszélye annak, hogy a Kékek ennél csak jobbak lesznek, s az övék lesz az a csapat, amelyet meg kell verni a 2020-as Európa-bajnokságon és két évvel később, a katari vb-n.”
The Guardian: „Akaratból, ügyességből és gondos edzői sablonokból lett egy csapat, amelynek tiszta fiatalsága megijeszti a világot. Egy viharos, kissé vad délutánon Franciaország másodszor lett világbajnok, ez egy győztes eposz befejezése és egyben rávezetés egy másikra.”
Spanyolország:
Marca: „Pogbával és Griezmann-nal, az izomerő és a találékonyság szimbólumaival Deschamps francia válogatottja a világ tetején. A döntő összefoglalása volt a gall futball-világbajnokságnak, a kirakat. Ez nem olyan Franciaország, amelynek egy császára van, hanem egy csapat gránitból. A horvátokat előbb a videobíró hátráltatta, aztán a fizikai, majd a mentális kimerültség.”
Mundo Deportivo: „Franciaország kiütéssel lett másodszor is világbajnok. A Kékek egy fáradt horvát csapatot győztek le, amely úgy küzdött, mint amikor még erős volt.”
El País: „Francia vb-cím, horvát hírnév. A francia válogatott története második világbajnoki címét nyerte azzal, hogy fizikailag felülkerekedett egy dicséretesen teljesítő balkáni csapaton. Modric együttese, amely a torna legjobbja volt, jobb volt a döntőben is addig, amíg két bírói ítélet földre nem vitte, Mbappé pedig megsemmisítette.”
AS: „Franciaország nyerte a videobíró-vb-t.”
Olaszország:
Corriere della Sera: „Klasszisok és szervezettség: így épített a franciákból világbajnok csapatot Deschamps.”
Tuttosport: „A világ Kék”
Ausztria:
Kurier: „Az új világbajnoknál az eredményesség egyértelműen a játékosok egyéni képességei felett állt. A francia szurkolók által remélt gólfesztivál csak az argentinok elleni nyolcaddöntőben (4-3) történt meg, egyébként +diéta+ volt biztos védekezéssel, és kontratámadásokkal, s ez teljesen bejött.”
Kronen Zeitung: „A franciáké a futballtrón. Németország uralkodása véget ért, a futballvilág új királya Franciaország”
Svájc:
Blick: „Franciaország kiélvezheti az összetartozás pillanatát. Ennek a világbajnoki címnek – akárcsak az 1998-asnak – a társadalmi integrációra is nagy hatása lesz. De ma már tudjuk, hogy akkoriban az csak egy pillanatfelvétel volt. A labdarúgás nem tudja megoldani az integrációs problémákat. Franciaországban sem, és máshol sem.”
Franciaország címlapjain harsogja a második világbajnoki címet szerzők méltatását.
A L’Équipe címlapján a kupát magasba emelő játékosok láthatók „örök boldogság” felirattal. A konzervatív Le Figaro a francia himnusz, a La Marseillaise kezdő sorát idézte a címlapján: ma diadal vár!, míg a baloldali Libération címlapján „Még” felirat olvasható.
„Ritkán fér ennyi boldogság egy szóba. Világbajnokok (…) Ez a szó húsz év távlatából összekapcsolja 1998-at és 2018-at, azt a két évet, amikor Franciaország helyet foglalhat a labdarúgás történelmének nagy nemzetei között” – írta a L’Équipe.
A Le Parisien a 19 éves Kylian Mbappét ünnepelte, aki a világbajnokság nagy felfedezettje. „Önmagában jelképe ennek a nagyon fiatal nemzeti válogatottnak, amely mérkőzésről mérkőzésre mutatott egyre nagyobb érettséget” – hangsúlyozta a lap, emlékeztetve arra, hogy 1998 után a Kékek megszerezték a második csillagot.
Szinte valamennyi fővárosi és regionális lap is azt hangsúlyozta, hogy ez a válogatott hosszú idő után nemzeti összefogást eredményezett, miközben a sokszínű francia társadalmat tükrözi. A 23 játékos közül 14-en afrikai származásúak és ketten nem is Franciaországban születtek: Samuel Umtiti a kameruni Yaoundéban, Steve Mandanda pedig a kongói Kinshasában. A húsz évvel ezelőtti válogatott bevándorló származású tagjaival ellentétben ez a generáció azonban már nem azt emeli ki, hogy honnan származik, hanem büszkén és szokatlan módon vállalja a francia identitását.
„Tegnap este, ma és holnap (reméljük) büszkék leszünk arra, hogy franciák vagyunk, ennek a csapatnak köszönhetően, amely összefog minket és hasonlít ránk” – írta a Courrier Picard. A L’Est Républicain szerint pedig „a Kékek sikere abban rejlik, hogy képesek voltak azt az országot összefogni, amelyet az elmúlt években szörnyű megpróbáltatások kovácsoltak egybe” – írta a regionális lap a 2015 óta tartó iszlamista merényletekre utalva, amelyekben 246-an veszítették életüket.
A Libération szerkesztőségi cikke Didier Deschamps szövetségi kapitányt méltatta, aki „a labdarúgás nagy politikusa és egyszerűen nagy politikus”, miután „ő szervezte meg, irányította és rendezte meg ezt az ünnepet a nemzeti ünnep másnapján”. A lap emlékeztetett arra, hogy az alkotmánytanács a múlt héten kimondta, hogy a testvériségnek az alkotmányba foglalt értéke alapján a migránsok segítése nem büntethető.
„A Kékek megértették ezt az üzenetet. A labdarúgás köztársasági érték” – írta a baloldali lap.
A konzervatív Le Figaro is modellértékűnek tartja a válogatott tagjait a francia társadalomra. „Szeretnénk látni, ahogy ez a modell megjelenik minden területen, minden gyerek számára. Azt szeretnénk, ha ezt az önkéntes és igényes szellemiség elterjedne a teljes társadalomban” – írta a lap.
A katolikus La Croix úgy látja, hogy „az öröm és az energia, amelyet ezt a teljesítmény kiváltott, mostantól olyan értékes tőkét képvisel, amelyet meg kell őrizni”.
„A győzelemben egységes francia csapatnak és a franciáknak, akik mennybe mentek vasárnap, folytatni kell a menetelést felfelé. Nemcsak elvi szempontból. Hanem mindenekelőtt hatékonysági kérdésből” – fogalmazott a katolikus lap.
A L’Alsace szerint tévedés lenne azt hinni, hogy Deschamps csapatát a francia társadalom inspirálta a győzelemre, hanem inkább az országnak kellene mostantól példát vennie a világbajnokairól, és a megszerzett második csillagnak útmutatóként kell szolgálnia az egész társadalom számára.
