Videó: A legnagyobb síbalesetek

Aki alpesi síelésre, síugrásra, netalántán valamilyen extrém téli sportra adja a fejét, az bizony az életét kockátatja. Persze a versenyzők maximálisan tisztában vannak ezzel, de aki erre teszi fel az életét, azt nem érdekli. Legendás versenyzők buktak legendásan nagyokat – ezekből szemezgetünk.

Hermann Maier, naganoi téli olimpia, 1998
Minden idők talán legemlékezetesebb bukása a "Herminátor" nevéhez fűzödik: a ’98-as téli olimpia lesiklásban fő esélyesként indult, majd repült egy hatalmasat! Az osztrák klasszis csodával határos módon egyetlen karcolás nélkül túlélte az esetet, sőt, napokkal később két olimpiai elsőséget is bezsebelt, ezzel a Sports Illustrated címlapjára került!

Daniel Albrecht, kitzbüheli lesiklás, 2009
Egy újabb emlékezetes bukás a közelmúltból, ám a svájci közel sem volt olyan szerencsés, mint Maier. Albrecht 138 km/h-s sebességgel bukott, mintegy 70 métert repült a levegőben, majd az érkezésnél súlyosan megsérült. Három hónapig mesterséges kómában tartották, és bár azóta már visszatért, nem valószínű, hogy valaha lesz még komoly eredménye. Az eset után egyébként jelentősen megnyirbálták a legendás lesiklópálya utolsó ugratóját.

Scott Macartney, kitzbüheli lesiklás, 2008
Az osztrák pálya Albrecht előtt egy évvel is szedett áldozatot: 2008-ban az amerikai Scott Macartney bukott akkorát, hogy még a sisak is lerepült a fejéről. Őt is mesterséges kómába helyezték, ám őt egy nappal később már fel is ébresztették, mivel a vártnál gyorsabban gyógyult. Érdekesség, hogy Macartneynak az esése ellenére is mért ideje volt a futamon, mivel kaput nem tévesztett – 33. lett.

Janne Ahonen, Planica, 2005
A valaha volt egyik legjobb síugró is hibázott olyko: tökéletes példa erre a 2005-ös planicai sírepülő verseny, ahol Ahonen egyszerűen túl nagyot ugrott, és elesett. Bár látványra nem tűnik nagy esésnek, a finn nagyon megütötte magát, és soha többet nem volt sírepülő sáncon olyan teljesítményre képes, mint korábban (Planicán ez különösen látszott). Talán a félelem eluralkodott rajta…

Björn Einar Romören, Val di Fiemme, 2008
Az olimpiai bronz- és világbajnoki ezüstérmes síugró részben önhibáján kívül bukott hatalmasat 2008-ban, Olaszországban. A videón jól látható, hogy a norvég versenyző már a sáncon lejövet megbillent, majd rögtön az elugrás után váratlanul leoldott a léce – hét méter magasból, rongybabaként csapódott a földbe Romören, aki ugyan viszonylag szerencsésen megúszta az esetet, azóta összesen viszont csak ötször állt Világkupa-dobogón. Erősen hanyatló teljesítmény.

Björn Einar Hagemön, Lillehammer, 2009
Elég megrázó a hazai versenyén bukó, fiatal Hagemönről készült videó. Már maga a leérkezés utáni esés sem pici, ám különösen rossz látni, hogy utána – bár valami elképesztő, csodával határos módon – megpróbál felállni, de másodpercekkel később zsákként terül el a havon.

Zárásként pedig következzék három összeállítás a valaha történt leganagyobb bukásokból! Vannak köztük, amiket csak erős idegzetűeknek javaslunk…