Van lejjebb? Már Gibraltár ellen sem ér egy fillért sem a magyar foci

A Pisont István vezette U18-as válogatott szerdán kora este Gibraltárban a házigazdák U19-es válogatottjával mérte össze tudását – kezdi beszámolóját az mlsz.hu. 

A találkozó futballtörténelmi jelentőségűnek tekinthető, ugyanis magyar válogatott még sosem mérkőzött Gibraltárral, ennek oka, hogy az Egyesült Királysághoz tartozó városállam 2013-ban nyert felvételt az UEFA-tagországok közé.

A meccset szinte ünnepi hangulatban rendezték, mintegy 2000 néző látogatott ki a Victoria Stadionba, köztük több tucat magyar szurkoló is ült a lelátón.

A mieink dolgát nehezítette, hogy rossz talajú, műfüves pályán rendezték a meccset, ez nem kedvezett a kombinatív játéknak, láthatóan nehéz volt megszoknia a csapatnak.

A körülmények ellenére a magyar válogatott nagy fölényben játszott az első negyedórában, két-három óriási helyzetet is elpuskázott, míg a hazaiak első lehetőségükből, egy szabadrúgásból vezetést szereztek.

Horváth Dániel megfogta ugyan a kapu elé belőtt labdát, de kibillentették az egyensúlyából, kiejtette a kezéből labdát, amit egy támadó a hálóba kotort (1-0). Néhány perccel később egy labdakihozatalnál hibáztunk, utolsó emberünk elvesztette a labdát, a gibraltáriak pedig értékesítették a ziccert (2-0).

A 37. percben Talabér Attila futott fel a jobb oldalon, bepasszolt középre a labdát, az érkező Szántó Tamás pedig egy átvétel után higgadtan a hálóba lőtt (2-1). A folytatásban nagy fölényben játszott csapatunk, de a kapuja előtt tömörülő házigazdák fegyelmezetten védekeztek, nem hagytak területet a támadóink előtt.

A 77. percben Lenzsér Bencét kiállította a játékvezető, de végül tíz emberrel is sikerült egyenlíteni, a 84. percben Spandler Csaba 25 méterről bombázott a bal felső sarokba, beállítva a 2-2-es végeredményt.

"Mezőnyben jól játszottunk, már a meccs elején megvoltak a helyzeteink, de kihagytuk őket, az ellenfél pedig két egyéni hibából vezetést szerzett – értékelt a lefújás után Pisont István. – Innentől futni kellett az eredmény után, mégpedig egy 8-10 emberrel védekező, foggal-körömmel küzdő ellenféllel szemben. Nagyon nehéz volt feltörni a hazaiak védekezését, és miután ilyen felállásban még sosem játszott a támadósorunk, nem volt meg a játékosok között a megfelelő összhang, sokáig meddő volt a fölényünk. A cserék után lendületesebb lett a játékunk, de az utolsó negyedórában emberhátrányban kellett futballoznunk, így végül csak az egyenlítés sikerült, a győztes gólt nem tudtuk megszerezni. A mezőnyben nyújtott játékkal elégedett lehetek, voltak jó egyéni teljesítmények is a csapatban, ugyanakkor voltak hibáink is, amelyekből sokat tudunk tanulni a későbbiekben."

A nyilvánvalóan szégyenteljes eredményt tehát ismételten sikerült megmagyaráznia az MLSZ-nek és a kapitánynak is, ismét van mivel takarózni, mert rossz minőségű volt a műfű, foggal-körömmel védekezett az ellenfél. 

Biztosak vagyunk benne, hogy Nyugat-Európában egy ilyen eredmény miatt minimum előveszik a szövetségi kapitányt, de aligha próbálják megmagyarázni a mérkőzés alakulásának okait egy a futballvilágban sehol sem jegyzett állam még annyira sem jegyzett utánpótlás-válogatottja ellen. 

Ismételten bebizonyosodott, a magyar futball nem ér egy fillért sem nemhogy az európai középmezőny, de már a Gibraltárhoz hasonló outsiderek ellen sem. Szép volt, fiúk!