Valóban a teniszezőknek kellene kisegíteni egymást?

A Tennis to Eternity írását változtatás nélkül közöljük:

Az elmúlt napokban két felé szakadt a játékosok, edzők és szurkolók tábora. Roger Federer, Rafael Nadal és Novak Djokovic kezdeményezésével, miszerint a top 100 játékosainak kellene pénzügyileg támogatnia a rászoruló teniszezőket, nem mindenki ért egyet.

Dominic Thiem nyíltan kimondta, hogy szerinte a világranglista 300-600. helyezettjei nem tesznek meg mindent azért, hogy előrébb kerüljenek. Az osztrák oldalán áll például Balázs Attila is, aki nem érti, hogy miért nem a pénzdíjakat emelik meg a Challenger tornákon.

Ez az a helyzet, amiben mindkét tábornak igaza van.

Nézzük meg, milyen érvek szólnak a két fél álláspontjai mellett.

A Top 3 célja egyértelmű: támogatni azokat a játékosokat, akik hétről hétre járták a Challenger, ITF tornákat, ahol szó szerint a megélhetésükért küzdöttek. Bár az elmúlt időszakban emeltek a pénzdíjakon, még mindig sok játékosnak azzal telik a szabadideje, hogy a legolcsóbb repülőjegyet és szállásokat keresik. A koronavírus miatt viszont a ranglistán hátul elhelyezkedő teniszezők elvesztették minden bevételüket, így az újrakezdés szinte lehetetlen lenne számukra. Erre nyújt megoldást Federerék terve, hogy amíg nem indul újra a teniszélet, támogassák őket azok a játékosok, akik ezt bőven megtehetik.

Bár a kezdeményezést sokan támogatják, köztük Nick Kyrgios, vannak olyanok is, akikben számos kérdést felvet az ötlet.

Thiem kijelentése nagy port kavart az utóbbi időben, miszerint a 300-on kívüli játékosok nagy része nem is tesz meg mindent annak érdekében, hogy a legjobbak közé kerüljön. Erre a kijelentésre reagált az algériai Ines Feryel Ibbou, aki egy 10 perces videóban bemutatta, hogy egy olyan országban, ahol nincsenek fedett teniszpályák, nem állnak sorban a legnagyobb szponzorok, hogy támogassák a fiatal tehetségeket, hatalmas áldozatokat kell hozni azért, hogy valakinek egyáltalán esélye lehessen megközelíteni az élmezőnyt. A világranglista 600. teniszező hosszasan elmesélte, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenéznie, hogy idáig eljuthasson, és mekkora szüksége lenne a támogatásra, aminek hiányában egyszer már majdnem abbahagyta a teniszt.

A történet nagyon megható és elgondolkodtató, azonban Thiem nyilatkozata sokkal inkább azokra irányul, akik az edzések helyett pókereznek éjjelig, és másnaposan lépnek pályára az átbulizott éjszaka után. Ne legyenek kétségeink afelől, hogy az osztrák nem véletlenül mondta azt, amit, valószínűleg karrierje során számtalanszor tapasztalt hasonlókat a környezetében.

A világranglista 3. véleményével ért egyet Balázs Attila is. Az elsőszámú magyar teniszezőnk szerint nem lenne túl fair, hogy egy 93-tól elkérnek pár millió forintot, aki meg nemrég esett ki a 100-ból, nem fizet semmit. Atti 20 év kemény munkával jutott el idáig, és neki se adtak semmit.

Véleményem szerint a kezdeményezés jó ötlet, azonban azokat a játékosokat kell támogatni, akiknek tényleg nagy szüksége van rá. Ezzel szemben Dominic Thiem álláspontját is meg lehet érteni, és ahelyett, hogy a játékosok fizetnének, emelni kellene a kisebb versenyek pénzdíjait is, megkönnyítve az utat a legjobbak felé. 

Forrás: Facebook/Tennis to Eternity

Borítókép: Sarayut Taokaew / EyeEm