US Open-legendák: botrányhős, hétszeres bajnok és a Paradicsommadár

A férfiaknál 1881-ben rendezték az első tornát, ekkor még egyszerűen U.S. Championship-nek nevezték a versenyt.  Ekkor Rhode Islanden, a Newport Casino füves pályáin tartották, később többszöri helyszín- és borításváltoztatás után került jelenlegi helyszínére, a Flushing Meadowsba. Ez a Grand Slam korábban csak a felső rétegeknek szólt, 1968-ban, az open era kezdetével lett nyílt teniszbajnokság. Egészen 1925-ig mindig volt amerikai a döntőben, sőt, mindössze háromszor fordult elő, hogy más nemzetiségű játékos – mindhárom esetben brit – bejutott a fináléba. Közülük mindössze Lawrence Doherty tudott diadalmaskodni.

1. Az első győztes: Richard D. Sears (1881, 1882, 1883, 1884, 1885, 1886, 1887)

A legelső, majd azt követő további hat U.S. Championship győztese (képünkön középen). Mindhét alkalommal más honfitársával döntőzött, közülük egyedül az 1887-ben legyőzött Henry Slocum tudott később győzni, 1888-ban majd ’89-ben is.Máig ő a harmadik legfiatalabb teniszező, aki hazavihette a kupát erről a Grand Slamről. 19 évesen alig volt fiatalabb 1881-ben, mint néhány évvel később Oliver Campbell, majd száz évvel Campbell győzelme után, 1990-ben Pete Sampras. Sears veretlen marad a U.S. Championships történetében, és hét évig vezette a világranglistát. Miután abbajagyta a modern, mai teniszt, hagyomános, úgynevezett ‘curt tennis’-t, vagy ‘real tennis’-t kezdett játszani. Itt másmilyen a labda, kicsit különböznek a szabályok is, és szélesebb, hosszabb a pálya. Ma már kevesebb, mint 50 pálya van, ami ezeknek a kristériumoknak megfelel, és ahol ápolják ezt a ahgyományosabb változatot. Sears 1892-ben ilyen tornán is győzni tudott.

2. Előtte csak amerikai bajnok volt: Lawrence Doherty (1903)

Brit teniszezőként első sorban Wimbledonban volt eredményes az egykori világelső (képünkön hátul). Helyét listánkon nem azzal érdemelte ki, hogy kiemelkedően sok U.S. Championship címet nyert volna, a legtöbb győztes ebben az időszakban minimum duplázni tudott. Ettől függetlenül történelmet írt, hiszen ő volt a legelső nem amerikai győztes, a címvédő William Larnedet utasította maga mögé a fináléban. Bátyjával, Reginalddal (a képen elől) kétszer párosban is hazavihették a győztesnek járó kupát. Wimbledonban nyolcat nyertek egymás után, egyéniben sorozatban öt tornagyőzelmet aratott hazájában.

3. Botrányhős: Bill Tilden (1920, 1921, 1922, 1923, 1924, 1925, 1929)

35 éven keresztül, egészen az 1950-es évekig ő volt a legeredményesebb teniszező. Hét U.S. Championship címe mellé begyűjtött három második helyet is, valamint ötször párosban, négyszer vegyes párosban is az élen végzett. Hétszer vállalt oroszlánrészt az amerikai csapat Davis-kupa győzelmében. Ő volt az első amerikai aki diadalmaskodni tudott a Wimbledoni teniszbajnokságon, ráadásul mindjárt háromszor. A salak nem volt az erőssége, a Roland Garroson kétszer döntőzött egyéniben, de mindegyik alkalommal veszített. Vegyes párosban 1930-ben sikerült ezen a tornán is a csúcsra érnie. Máig legendák keringenek félelmetesen erős szervájáról: állítólag 261,6 km/h-s sebességgel kezdte adogatásait, ez azonban nem bizonyított tény. Sportolói pályafutását beárnyékolták botrányai. Fiatalkorú fiúkkal kezdeményezett szekszuális kapcsolatot, ezér többször ült börtönben. A ‘homofób korszak’ egyik áldozatának lett kikiáltva, hiszen ekkor még nem volt társadalmilag elfogadott a homoszexualitás. többen remélték, hogy barátsága Charlie Chaplinnel, és egyéb hollywoodi kapcsolatai megvédhetik a börtöntől, ám nem így történt. Élete végén szexbotrányai miatt egyre kevesebb tanítványa volt, kevés bevétele abból származott, hogy időnként meghívták nagy sztárokat felvonultató tornákra. Korábbi, nagy bevételeit Broadway produkciókba fektette, amelyeket nem csak pénzelt, hanem ő maga írt, és szerepelt benne. csöndesen, elvonultan, családjától is elfordulva halt meg. Alkohollal sosem került kapcsolatba, ám nagy dohányos volt.

4. Az első afro-amerikai győztes: Arthur Ashe (1968)

A szinesbőrű amerikai volt az open era első győztese. Ugyan többször nem tudott a U.S. Openen diadalmaskodni, ezzel kiérdemelte, hogy a Flushing Meadowsban található teniszközpont centerpályáját róla nevezzék el. Ezen kívül még két GS-t tudott nyerni, 1970-ben az Australien Openen, 1975-ben pedig Wimbledonban bizonyult a legjobbnak, a döntőben Jimmy Connors felett artott győzelemmel. Mindhárom tornán máig ő az egyetlen fekte teniszező, aki nem talált legyőzőre. Azzal is történelmet írt, hogy afro-amerikaiként ő lehetett először a Davis-kupára készülő csapat tagja. 1979-es szívműtéte kényszerítette visszavonulásra egy évvel később, ráadásul egyik vérátömlesztésekor HIV-vírussal is megfertőződött. Neve az emberi jogokért való küzdelemben is ismertté vált: 1972-ben a dél-afrikai kormány megtagadta tőle a vízumot, így nem indulhatott a South African Open elnevezésű tenisztornán. Ezt Ashe arra használta fel, hogy nyíltan kiálljon a dél-afrikai apartheid mozgalom ellen. Az apartheid mozgalom a feketék drasztikus elnyomását, elkülönítését jelentette a betelepült, kisebbségben lévő fehérek által. Miután megfertőződött, megalapította az Arthur Ashe Foundation-t, amely azt tűzte ki célul, hogy felhívja a figyelmet az AIDS veszélyeire, és támogassa a fertőzötteket, valamint a megelőzést.

5. Aki három borításon is nyert U.S. Opent: Jimmy Connors (1974, 1976, 1978, 1982, 1983)

1974 augusztusától 1977 júliusáig, 160 héten keresztül volt világelső megszakítás nélkül. Ezt a rekordot 2007-ben Roger federer döntötte meg. Összesen több, mint kétszáz hétet töltött a világranglista élén, ő tudta először átlépni ezt a határt. Öt U.S. Open győzelmet mondhat magáénak, ez máig megdöntetlen rekord az open era kezdete óta. Rajta kívül Pete Samprasnak és Roger Federernek sikerült ez a bravúr. Kétszer nyert Wimbledonban és egyszer egyéniben, kétszer párosban az Australian Open is összejött neki. Karrierje csúcsán legnagyobb riválisai közé Björn Borg és Ilie Natase tartozott, de Rod Laverrel is emlékezetes mérkőzéseket játszott, mindhárom találkozásukon diadalmaskodva az ausztrál felett. Későbbi éveiben a fiatal John McEnroe teniszpályafutását keserítette meg: honfitársa rekordszámú mérkőzést bukott el ellene, míg a sztárok soraiba emelkedett. Az utolsó 14 mérkőzésükből azonban 12-n azonban, mikor csillaga láldozóban volt már Connors kapott ki. Legendás alakját tovább színezi az a tény, hogy három különböző borításon is meg tudta nyerni az amerikai Grand Slam tornát. Épp abban az időszakban volt ugyanis aktív, amikor a a nyílt bajnokság helyszínét újra meg újra megváltoztatták. 1974 volt az utolsó év, amikor még füves pályán tartották meg, majd 1975-ben salakon rendezték Forset Hillben, mert a versenyzők kifogásolták, hogy a füvön kiszámíthatatlanul pattan a labda. Mivel azonban az ottani befogadóképesség már nem volt elegendő a verseny számára, 1978-ban átkerült mai helyére, így Jimmy Connors bajnoki címével avatták a Flushing Meadows DecoTurf borítását.

6. "Ezt nem mondhatja komolyan!": John McEnroe (1979, 1980, 1981, 1984)

"You cannot be serious!", vagyis "Ezt nem mondhatja komolyan!" – hangzik a szállóigévé vált mondat az amerikai hisztigép szájából az 1981-es wimbledoni döntőn. Négy évvel ezelőtt, igaz már lehiggadt, a közönség kedvéért a budapesti Tennis Classics tornán, egykori legnagyobb riválisa, Björn Borg elleni mérkőzésén azért felidézte régi modorát. A lobbanékony, pályán gyakran jeleneteket rendező egykori világelső kiállhatatlan természete ellenére el kell ismerni: volt stílusa. Nem is akármilyen. Gyönyörű röptéi, váratlan megoldásai a közönséget elkápráztatták, három nagy riválisa, Ivan Lendl, Jimmy Connors és Björn Borg életét pedig igencsak megkeserítették. Négyszer nyert U.S. Opent, ebből kétszer volt Borg az ellenfele, 1984-ben Lendllel mérkőzött meg a trófeáért. 12 év kihagyás után 2006-ban párosban visszatért, hogy san josei győzelmével ő legyen az elmúlt 30 év legidősebb játékosa, aki győzni tudott nemzetközi tornán. Öccsével, Patrick McEnroe-val együtt az amerikai teniszcsatorna, a Grand Slam kommentátorai, de Wimbledonban a BBC-nek dolgozik szakkommentátorként. A londoni olimpián az NBC csatornán hallhatták a hangját rajongói.

7. Annyi a lánya, ahányszor kikapott a döntőben: Ivan Lendl (1985, 1986, 1987)

270 hétig volt a világranglista élén, ezen csak Pete sampras és Roger Federer tudott később túltenni. Ezt többek között annak is köszönhette, hogy 11 egymást követő éven keresztül mindig legalább egy GS döntőbe bejutott. Egyedül Wimbledonban nem tudott nyerni. Andy Murray jelenlegi edzője három U.S. open címet szerzett karrierje során, emellett ötször veszített a döntőben, és végzett másodikként. Két döntőjét a svéd klasszissal, Mats Wilanderrel játszotta, először ő nyert, ám egy évvel később a svéd vissza tudod vágni. Hat nappal az utolsó, 1989-es elveszített U.S. open döntő után házasodott, majd öt lánya született – épp annyi, ahányszor kikapott az amerikai Grand Slam fináléjában. Alapvonaljátékosként, erős és pontos ütéseivel divatba hozta az úgynevezett "power tennis"-t, amely manapság Rafael Nadal egyik ismérve. Karrierjét egyetlen dolog árnyékolta be: azzal, hogy 1983-ban részt vett Dél-Afrikában egy gálatornán, ami a már korábban is említett apartheid-mozgalom idejére esett. Ezzel kivívta hazája kommunista vezetésének nemtetszését, így irakták a Csehszlovákia davis-kupa csapatából, valamint kitiltottak minden vele, vagy bármilyen más, női és férfi tenisszel kapcsolatos hírt a médiából. Ezalól egyedül a Grand Slam eredmények képeztek kivételt.

8. Roger Federer példaképe: Stefan Edberg (1991, 1992)

Kétszer döntőzött a torna történetében, mindkettőt megnyerte. Mindkét alkalommal amerikait győzött le, először Jim Couriert, majd Pete Sampras maradt ellene alul. Egyedül Garrost nem tudott nyerni, a többi GS-en kétszer-kétszer nyerte el a trófeát. Kilenc évig volt a legjobb öt, 10 éven át a legjobb tíz között a világranglistán. Olimpiai bajnoki címével, ATP győzelmeivel és lenyűgöző stílusával kiérdemelte, hogy Roger Federer őt tisztelje példaképként ifjúkorában. 1983-ban megnyerte mind a négy junior GS tornát, ezzel ő lett az első, aki megcsinálta a Junior Grand Slamet. Stílusának különlegessége, hogy szeretett a hálónál játszani: nem szervált túl gyorsan és erősen, így azonban maradt ideje felfutni a hálóhoz, ami gyakran megtréfálta ellenfeleit.

9. "Pistol Pete", az ászkirály: Pete Sampras (1990, 1993, 1995, 1996, 2002)

A görög gyökerekkel rendelkező amerikai legendának mindkét szülője a déli országból származott. Jimmy Connorshoz és Roger Federerhez hasonlóan ötször nyert U.S. Opent, ezzel közösen tartják az open era rekordját. 14 Grand Slam tornát nyert, ezt a rekordot 2009-ben döntötte meg Federer, az Andy Roddick elleni Wimbledon-döntőben. Sampras a helyszínen nézte végig a meccset. A Roland Garros trófea neki sem jött össze, salakon nem ment neki a játék, legjobb eredménye egy negyeddöntő, de általában már az első-második körben elvérzett, rendre olyan játékosok ellen, akik más borításon egy szettet sem tudtak volna elhozni vele szemben. Egész pályás játékosként nem csak szerva-röpte játéka volt kiemelkedő, alapvonalon is megállta helyét. Remek, pontos szerváira alapozott mindent, volt, hogy ellenfeleit gyakorlatilag lemosta a pályáról. Védjegyévé vált, hogy noha nem ő volt a legtöbb ászt ütő játékos, mégis sok fontos pontot szerzett így, gyakran mecseket eldöntő nyitások voltak ezek, akár második szervából is. Ezért kapta a "Pistol Pete" becenevet.

10. Paradicsommadár: Andre Agassi (1994, 1999)

A tenisz ma sem olcsó sport. Korábban kifejezetten a felsőbb rétegek, a nemesség kiváltsága volt, innen ered a fehér ruha hagyománya. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy a lázadó sportolóra ráragadt a Paradicsommadár becenév. Apja teniszezőt akart belőle nevelni, beiratta egy teniszakadémiára, ahol tehetsége miatt a tréner úgy döntött, ingyen vállalja edzését. Itt azonban nem érezte jól magát, hisztizett a pályán, hajigálta ütőjét, veszekedett, vitatkozott. egy versenyen megszaggatott ruhában, rózsaszínűre rúzsozott szájjal és kifestett körmökkel jelent meg, végül kirakták. Edzőt váltott, és 1986-ban megkezdte profi karrierjét. Hosszú hajával, színes ruháival és fülbevalójával kilógott a konzervatív közegből, ám nem csak emiatt figyeltek fel rá: hamar nyilvánvalóvá vált tehetsége. 1998-ban került be a legjobb 10-be, mindezt úgy, hogy a szezon elején még csak 141. volt. Egy évre rá megcsinálta a Karrier Grand Slamet, és a világranglista élén zárta a szezont, véget vetve Sampras 6 éves uralkodásának. Korábban senkinek sem sikerült ekkorát előrelépve kerülni a világranglista első 10 helyezettje közé. Legnagyobb riválisa Pete Sampras volt, a U.S. openen háromszor döntőztek, mindegyik a görög származású riválisa győzelmével végződött. Legendásnak számít 2001-es negyeddöntőjük, ahol egyikük sem tudott breakelni. Végül Sapras ment tovább a négy szettes meccs után, 7-6, 6-7, 6-7, 6-7 lett a végeredmény. Agassinak kétszer sikerült elhódítania a trófeát hazai közönség előtt.