Újragondolt motorformula, megújítani vágyott aerodinamika, nehezebben vezethető autók – a Forma–1 az elmúlt hónapokban folyamatosan azon elmélkedik, milyen változtatásokkal csábítsa vissza a benne csalódott szurkolóit. Az 1984 és 1997 között összesen 210 versenyen rajtoló Gerhard Berger szerint ezzel azonban csak a felszínt kapargatja, s mindössze a kozmetikázza, nem pedig megoldja a valódi problémákat. A tízszeres futamgyőztes az Auto Motor und Sportnak adott hosszú interjújában számos gondra rámutatott. „Ahhoz, hogy a sportágat megreformálják, minden kérdésben el kell mélyedni. Annyira letértünk a helyes útról, hogy már nem elég, ha csak egyetlen dolgot javítunk ki” – jelentette ki.
A terítéken lévő motorkérdés kapcsán elmondta, a legfontosabb az lenne, hogy mindenki versenyképes motorral vághasson neki a sorozatnak. Szabályozni kellene, hogy egy adott gyártó több csapatnak is szállítson, de mindegyik istállóját ugyanolyan erőforrással lássa el. "Így csak az üzemanyag és az elektronika adná a különbséget. Húsz lóerő különbséget egy jó autóval vagy versenyzővel még lehet kompenzálni. És így a sport sport maradna, nem pedig egy kontrollált, előre lejátszott játék. Az nem fordulhat elő, hogy Marchionne úr jön, és azt mondja, te csak egy 2015-ös motort kapsz, te meg egyet 2014-ből. A szabályoknak ezt meg kel akadályozniuk” – magyarázta az osztrák. Hozzátette, az erőforrások árát csökkenteni kell, de emellett fontos, hogy a technika továbbra is magas szinten álljon. Szerinte ezt leginkább úgy lehetne megoldani, ha újragondolják a hibridtechnológiát. "Egységesíteni kellene bizonyos elemeit, mert azok olyan sokba kerülnek, hogy végül csak az olyan cégek engedhetik meg maguknak, mint a Mercedes. Így ott lenne a környezettudatos szemléletmód, ugyanakkor az megfizethető is lenne.”
A volt versenyző fontosnak tartja az 1000 lóerőnél erősebb motorokat – már csak azért is, mert ezáltal a versenyzőket is nagyobb kihívás elé lehetne állítani. „1986-ban nekünk akár 1400 lóerőnk is volt, miközben nem volt elektronikus segítségünk. Ma már annyira biztonságosak az autók és a pályák, hogy ennél sokkal nagyobb teljesítményt is megengedhetnénk, és ezt a szurkolók is érzik. Az F1-es versenyzők már nem ágyúgolyó-lovaglók, inkább csak amolyan műkorcsolyázók, rendkívül bonyolult technológiával. A versenyzők háttérbe szorultak. Régen a versenyek kiszámíthatatlanok voltak, sok kiesés volt, vagy a versenyzők hibáztak. Ma ki marad állva benzin nélkül? A hibákat pedig nem lehetett megbocsátani. Aki túl gyors volt, a palánknak csapódott. Ma egy kicsúszásért már nem jár büntetés, mert aki megpördül, megy az óriási bukóterekbe, majd vissza a pályára, és közben még csak egy helyet sem veszít."
„Az autók nagyobb teljesítménnyel és tapadással kellene, hogy rendelkezzenek. A legjobb példát a MotoGP jelenti. Nekik van 270 lóerőjük, 160 kilogrammot nyomnak, nincs leszorítóerejük, és korlátozott a gumik futófelülete is. Így mindenki azonnal láthatja, mire képesek a versenyzők. Ez a puszta motorsport. Az F1-ben épp az ellenkezője van. És ehhez jönnek még a halk motorok, amivel együtt sem show-ról, sem kihívásról, sem izgalomról nem beszélhetünk. Ezt a szurkolók középtávon nem fogják megbocsátani.”
Berger szerint a csapatrádió szerepét is csökkenteni kell. "Ha az autót nehéz vezetni, a versenyzőnek nincs ideje mindenféle üzeneteket követni. Ebben az esetben még lihegni is alig bírnak, nem hogy még a boxfallal beszélgessenek. Nekem előbb mindig egy megfelelő helyet kellett találnom a pályán ahhoz, hogy kicsit pihentessem a kezemet és a fejemet, és beszélhessek a rádión. A versenyzőket kell előtérbe állítani, mégpedig azáltal, hogy kihívás elé állítjuk az autója irányításával” – vélekedett az osztrák.
Miközben a közelmúltban Bernie Ecclestone és Jean Todt különleges jogkört kapott az FIA-tól arra, hogy a sportág érdekében a csapatok beleegyezése nélkül változtasson a szabályokon, Berger szerint valójában ez sosem fog bekövetkezni a csapatok ereje miatt. A probléma viszont ezzel az, hogy a résztvevők mindeközben döntésképtelenek, mert kizárólag saját érdekeiket nézik. „Ha én lennék Toto Wolff helyében, én is mindent klassznak találnék. A valóság viszont az, hogy időnként elalszom a tévé előtt, mert az első kör után máris tudom, ki fog nyerni. Emiatt lenne szükség egy semleges testületre, amely a szurkolókat és a sportágat képviseli. Nekik kéne döntéseket hozniuk. A csapatok demokratikus szavazataival túl sok rossz kompromisszum születik. A Mercedesnél minden tökéletesen megy, most bizonyítják, hogy igazi prémium márkának számítanak az F1-ben, és erősítik az Ezüstnyíl mítoszát. A Ferrarinál pedig Marchionne a tőzsdére vitel miatt akar sportsikereket. Az ő szempontjukból nézve, ez mind helyes. A gond az, hogy csak az ő szempontjukból. Ilyen célokkal nem szabadna beleszólniuk a szabályalkotásba, mert veszélyeztetik a sportágat.”
„Egy hozzáértő és gazdasági szempontból független emberre lenne szükség, aki a sport szeretete által fűtve, sok-sok háttértudással és megfelelő hatalommal teljes egészében megoldaná ezt a kérdést. Aztán ezek után mindenki maga dönthetné el, akarja-e csinálni ezt vagy sem. A régi rendszer így működött, és működött. Most ehhez kéne visszatérni” – vélekedett.
„Jelenleg egy vitaklubban vagyunk, ahol igaz a mondás: a sok bába közt elvész a gyermek. Ecclestone és Todt egységet kell alkosson, ami sajnos nincs meg. Mindketten tapasztaltak a motorsport világában, és a CVC-nek is mögéjük kéne állnia. Nem feltétlenül kell visszafordítani az időt, csak fel kéne ismerni, hogy korábban egyáltalán nem volt minden olyan rossz. Ma a nézők szabályok egész sorával találják szemben magukat, egyes szavakat nem is értenek. És minden vasárnap jön hozzájuk egy új fogalom. Itt a DRS, a KERS, a módosító pont, az ultralágy gumi, és így tovább. A világon senki sem tudja, mi az a módosító pont, a Forma–1-ben viszont napokig beszélnek róla. Az embereknek egész héten dolgozniuk kell. Ezek után két órán át a nagydíjjal szeretnének kikapcsolódni. Ha Bernie és Jean nem képes ezeket a hülyeségeket távol tartani a nézőktől, nem csodálkozhatnak, hogy már senki sem érdeklődik” – vonta le a tanulságot a tízszeres futamgyőztes.