Szerencsénkre segítség érkezik a nap második felében. Dávid megállapodik a szomszédok erőskezű segítőivel – a két pakisztáni rutinosan kezd bele Dávid sátoralapjának kibővítésébe.
![""]("https://sport365.hu/files/upload/klein)
Suhajda Szilárd és Klein Dávid izgatottak voltak a 25-e után.
Sőt: estére már az én lakósátram is áll! Ez bizony komoly fegyvertény. Igaz, hogy a padlózatot jelentő matracköteg még nem érkezett meg, de ennek ellenére vacsora után már saját lakosztályunkba vonulunk el. Lefekvés előtt még éjszakai fotókat próbálok készíteni a sátor közelében, de olyan csontig hatoló hideg van, hogy csak ámulok. Az alaptábor szintjén vagyunk, alig valamivel 5000 méter fölött, mégis úgy érzem, rögvest megfagyok! Dideregve húzódóm be a szinte üres sátorba. Micsoda meglepően hideg légtömeg ült a táborra – csodálkozva kukucskálok ki apróra zárt hálózsákom száján. Néhány perc múlva muszáj kikászálódnom és remegő kezekkel a kacsám után nyúlok: hujujujujj, ennek bizony a fele sem tréfa! Az egyik hordó mélyére túrok és magamra terítem a melegebb hálózsákom is. Máris komfortosabb. „The fragile art of existence – A létezés törékeny művészete”. Chuck Schuldiner gitárjátékára alszom el."
Fotó: Facebook./ Klein Dávid
