Törékeny jobbszárny – Alonso 4-3-3-as formációja egyelőre nem működött
Elemzés.
Xabi Alonso tudta, mire vállalkozik.
A Bayer Leverkusentől érkező trénernek az egyik fő feladata volt a védelem rendbeszedése a Real Madridnál. Pláne, hogy a Királyi Gárdához érkezett az a Trent Alexander-Arnold, aki azért nem defenzív kvalitásairól híres.
Xabi Alonso első meccse után is higgadtan értékelt: „aki azt hitte, hogy minden azonnal tökéletesen működik, az tévedett.”
És valóban – az Al Hilal elleni 1–1-es döntetlen világosan megmutatta, mennyi munkára van még szükség, különösen labda nélküli védekezésben.
Bono a hős – a Real Madrid drámai körülmények között ikszelt az Al-Hilallal
A legtöbb gond a jobb oldalon jelentkezett, ahol Trent Alexander-Arnold és Rodrygo nem találta az összhangot – ezt Al Hilal pontos, háromszögelő játéka könyörtelenül ki is használta – olvasható az Athletic mély, hosszabb hangvételű elemzésében.
Taktikai töredezettség: szétszakadó láncszemek
A Real Madrid védekezésben 4–3–3-ról 4–4–2-re váltott, ahol Rodrygo és Jude Bellingham támadósorból zártak vissza. A gond az volt, hogy a párosítások és váltások nem működtek.
Egy példa: amikor Koulibaly labdát kapott hátul, Rodrygo helyezkedése nem zárta a passzsávokat, Alexander-Arnoldot pedig Salem Al-Dawsari húzta befelé, miközben Renan Lodi a szélen maradt üresen. A kombináció során Alexander-Arnold egyedül maradt két ember között, Rodrygo pedig már méterekre volt az eseményektől.
Az esetek többségében a probléma nem a pozíciók, hanem a dinamika és a kommunikáció hiánya volt.
Rodrygo sokszor nem igazította időben helyzetét, Alexander-Arnoldot rendszeresen ketten támadták, míg Tchouaméni a belső középpályán gyakran maradt választási kényszerben, kinek a mozgására reagáljon.
Egy másik jelenetben például, miközben Milinković-Savić visszalépett a labdáért, Rodrygo nem zárt vissza időben, így Alexander-Arnold egyedül maradt Al-Dawsari és Lodi kettősével – ebből helyzet is lett.
Cserék után enyhülő káosz
A második félidőben a Brahim Díaz–Lucas Vázquez páros sem hozott stabilitást. A pozíciós bizonytalanság, a késlekedő döntések és az üresen hagyott területek alapján világossá vált: nem taktikai rendszerhiány, hanem összeszokottság és idő hiányzik. Az egyéni hibák rendszerszintű problémák tünetei voltak.
Pozitívum ugyanakkor, hogy Arda Güler beállása után a csapat labdabirtoklása érezhetően javult – a kontroll visszatért a Real Madridhoz, ha csak részlegesen is.
Alonso türelemre int: nem sprint, hanem maraton
„Minden meccs tanít valamire, és minden tanulság előre visz bennünket” – nyilatkozta Alonso a találkozó után.
„Versenyhelyzetben vagyunk, de az, amilyenek lenni akarunk, időt igényel.”
