TOP 5: Miért nem lehet ott az olimpián a magyar labdarúgó-válogatott?
Visszapörgetjük a hetet. Ez volt a legolvasottabb cikk a Sport365-ön az elmúlt héten.
Az olimpia labdarúgás történetében a magyar válogatott a legsikeresebb. Ez pedig a párizsi ötkarikás játékok után is érvényben marad, ugyanis hazánknak és Nagy-Britanniának is három-három aranyérme van az örökranglistán, és egyik nemzet sincs ott idén. Nekünk ezek mellé jutott még egy ezüst és egy bronz is, így a legeredményesebb ország a magyar az olimpiák történetében.
Felvetődhet a kérdés, ha a felnőtt válogatott a Nemzetek Ligája A-divíziójában játszik és sorozatban három Eb-n voltunk résztvevők, miért nem voltunk még a lehetőség kapujában sem, hogy 1996 után ismét olimpián vehessünk részt.
Azért mert a kvalifikációs rendszer teljesen másra épül és abszolút egyedi.
Tudniillik az olimpiai focicsapatokat többnyire 23 évnél fiatalabb labdarúgók kell, hogy alkossák. Azért csak többnyire, mert van egy különleges szabály, amely szerint 3 „túlkoros” is lehet a nemzeti együttesben. Így van ott például az elképesztő mérkőzésen Marokkó ellen végül vereséget szenvedő argentin csapatban Nicolás Otamendi, aki 36 esztendős. Ebből adódóan pedig – mivel gyakorlatilag egy „utánpótlás tornáról” van szó – a kvalifikációt is up-eredményekhez kötik.
Az ötkarikás játékok focitornáján 15 ország plusz a rendező vesz részt. A helyeket a földrészek alapján osztják ki. Az UEFA-t, vagyis Európát négy nemzet képviseli. Afrikából és Ázsiából három-három ország kvalifikálhatja magát egyenes ágon. Észak- és Közép-, valamint Dél-Amerikából 2-2, valamint az óceániai térségből egy. Illetve van egy selejtezős hely is, amelyért idén az afrikai és az amerikai play-offok győztesei csaptak össze.
Minden földrészen más rangsorol
Minden földrészen valamilyen utánpótlástorna dönt arról, hogy mely nemzet szerez „kvótát” az olimpiára. Európában a 2023-as U23-as Eb rangsorolt, melyen ugyan Anglia nyert, de Spanyolország lett az ezüstérmes, és Izrael, valamint Ukrajna a harmadik és negyedik.
Az angolok ilyen szempontból sötét lovak, ugyanis az ötkarikás játékokon mindig Egyesült-Királyságként indulnak, de a focitornára Anglia szerzett indulási jogot, a többi nemzet (Wales, Skócia és Észak-Írország) pedig nem tudott megállapodni abban, hogy a 2012-es londoni olimpiához hasonlóan (amikor legutóbb szerepeltek labdarúgásban az ötkarikás játékokon) megint „együtt induljanak”.
Így kapta ez a három európai ország az UEFA helyeit. Afrikából az U23-as Afrikai Nemzetek Kupája döntött, Ázsiában a 2024-es U23-as Ázsia Kupa. Dél-Amerikában és Óceániában pedig selejtezőtornákat rendeztek és az alapján tudtak kijutni a nemzetek Párizsba.
A magyar labdarúgó-válogatott tehát hiába a legeredményesebb az olimpiákon, amíg nincs egy kiugróan jó eredményünk az adott utánpótlás kontinenstornán, addig nincs esélyünk újra képviseltetni magunkat az ötkarikás játékokon. Legutóbb erre 1996-ban volt példa Atlantában, akkor a 16. helyen végzett a csapatunk Dunai Antal vezetésével.
Magyarország egyébként 1952-ben, 1964-ben és 1968-ban is megnyerte az olimpiát. Ugye az első a legendás Aranycsapathoz köthető. Ezen kívül 1960-ból van egy bronz- és 1972-ből egy ezüstérmünk.
