Kimondani is szörnyű, de még most is csak 47 éves lenne a 16 esztendővel ezelőtt, 2006. január 6-án elhunyt válogatott futballista, Zavadszky Gábor, vagy ahogy mindenki becézte, Zava.
Mindössze 31 éves volt ekkor az egykori Ferencváros-, Dunaferr- és MTK- játékos, aki mindhárom magyar klubjával bajnoki címet szerzett, és négy alkalommal a nemzeti csapat mezét is felhúzhatta.
Pályafutása alkonyán, harmincéves korában aztán idegenlégiósnak állt, és a festői szépségű szigetre, Ciprusra igazolt.
Mintha csak tegnap történt volna, villámként járta át a médiát a szörnyű hír, pedig már több mint másfél évtized telt el azóta:
Zava 2006. január 6-án Limasszolban egy hanyag orvosi kezelés miatt embóliát kapott és ciprusi lakásában, távol a családjától váratlanul rosszul lett és elhunyt.
Ilyenkor eszembe jut, hogy azt szokták mondani, meglátjátok, majd az idő begyógyítja a sebeket.
De annak feldolgozásához, ami akkor történt, a végtelen idő sem lehet elég.
Olyasvalakit szólított magához az Úr, akinek még rengeteg tennivalója lett volna itt a Földön.
Kettesben feleségével, Mónival kellett volna felnevelniük az akkor hatéves ikerfiaikat, Norbit és Rolit, akik idehaza várták az édesapjukat.
Ott kellett volna lennie a szülinapjukon, hogy együtt fújják el a gyertyákat, minden évben neki kellett volna feldíszítenie a karácsonyfájukat, az első sorban kellett volna állnia a srácok iskolai évnyitóján, és neki kellett volna elsőként gratulálnia Norbi és Roli érettségi bizonyítványához. Büszkén, széles mosollyal az arcán, olyan tiszta szívvel nevetve, ahogyan csak ő tudott.
No, meg persze focizniuk kellett volna reggeltől napestig, éppen olyan önfeledten, ahogyan gyermekként ő focizott a grundokon.
Felfoghatatlan, hogy a sors elvette tőlük mindezt, és a világ legnagyobb igazságtalansága, hogy mindössze hat közös esztendő jutott ennek a gyönyörű családnak.
…és nem, dehogy! Az idő egyáltalán nem gyógyítja be a sebeket…
NYUGODJ BÉKÉBEN, ZAVA!
BOrítókép: Dunai Ede írói oldala
Forrás: Dunai Ede írói oldala