Téli olimpia: a magyarok húsz körüli indulóval számolnak

A pekingi téli olimpián nagyságrendileg ugyanannyi magyar sportoló indulhat majd, mint három esztendeje Phjongcshangban, ahol tizenkilencen szerepeltek. A XXIV. téli játékok csütörtökhöz képest pontosan egy év múlva kezdődnek a kínai fővárosban.

A legvérmesebb reményei a világ élmezőnyéhez tartozó rövidpályás-gyorskorcsolyázóknak lehetnek. Az előző olimpián először sikerült teljes, tízfős csapattal részt venniük, a cél ennek megismétlése Telegdi Attila ágazati sportigazgató szerint. Ehhez a címvédő férfi, illetve a női váltónak kell megszereznie a nyolc-nyolc kvóta egyikét.

Az indulási jogokat két-két ázsiai és európai világkupaverseny összesítése alapján osztják ki, ha a váltó nem jut ki, akkor nemenként csak három egyéni kvóta szerezhető.

Újdonság, hogy Pekingben már a vegyesváltó is szerepel az ötkarikás programban, az új számban 12 kvartett indulhat majd.

Gyorskorcsolyában legutóbb csak Nagy Konrád képviselte a magyar színeket, ezúttal a hazai szövetség úgy számol, hogy férfi 1000 és 1500 méteren, valamint férfi és női tömegrajtos versenyben lehet magyar induló.

Műkorcsolyában szintén növekedhet a magyar indulók száma, a múltkori egyhez képest. Vardanjan Gurgen ágazati sportigazgató szerint "arra, hogy a jövő évi olimpián legyen magyar páros, 90 százalék esély van, ugyanez a női versenyző esetében 50 százalék, míg férfi egyéniben és jégtáncban ez 10-10 százalék".

Ha maradnak az eredeti kvalifikációs szabályok, akkor a kvótákat márciusban a stockholmi vb-n, majd ősszel egy kvalifikációs versenyen lehet megszerezni.

A sísportban kevesebb induló és szerényebb eredmények várhatóak. A magyar szövetség tájékoztatása szerint az alpesi szakágban egy-egy férfi és női versenyző indulása vehető biztosra a technikai számokban, ami legfeljebb kettő-kettőre növelhető a kvalifikációs időszakban, amely jövő január 16-án zárul. A válogatott versenyzői közül Tóth Zita az, aki szinte biztosan egyénileg kvalifikációt szerez és nem a nemzet jogán. A szabadstílusú síben egyedül Pap Koppánynak van reális esélye kvótaszerzésre, méghozzá krosszban.

Az északi szakágak közül sífutásban már a február végén, március elején esedékes világbajnokságon eldőlhet, hogy Magyarország kvótához jut-e.

Kónya Bálint szövetségi kapitány szerint a nemzetközi szövetség (FIS) által szabott teljesítendő határérték "nem túl acélos", így a férfiaknál nem lehet gond az elérése, már csak azért sem, mert öccse, a Phjongcshangban is szerepelt Kónya Ádám jó eséllyel A-szintet szerez majd a kvalifikációs sorozat végére. A nőknél viszont problémát okozhat a vb-re előírt szint teljesítése, mert a legjobb versenyző, Pónya Sára térdsérülése miatt immár két hónapja nem edz, s várhatóan csak az oberstdorfi vb-n térhet majd vissza. Amennyiben sikerül elérni a nemzeti kvótához szükséges teljesítményt, akkor a 2022. január 16-i ranglistazáráskor derül ki, hogy nemenként kik és hányan indulhatnak a kínai fővárosban. A szakvezető szerint a realitás nemenként egy-egy fő.

Síugrásban Vörös Virág próbál kvótát szerezni, ami 1968 óta egyetlen magyarnak sem sikerült.

A 21 éves sportoló az előző szezonban több világkupaversenyen is pontszerző volt, amíg nem szenvedett súlyos térdsérülést. A jelenlegi idényben már visszatért, de teljesítménye egyelőre elmarad az egy évvel korábbitól. Amennyiben sikerül visszanyernie formáját is, akkor jó eséllyel bekerülhet a pekingi játékokon induló 40 női síugró közé.

Sílövészetben viszont nem túl rózsás a helyzet, mert csak a legjobb húsz nemzet szerez kvótát, amire a magyaroknak nincs esélyük. Utána még nemenként 12-12 szabadkártyát adnak ki, illetve a fel nem használt kvótákat osztják újra. Erre pályázik Gyallai Soma, Panyik Dávid és Pónya Sára is, hogy Szocsi után ismét legyen magyar biatlonos az olimpián.

A hódeszkások között Fricz Botond lehet az első magyar, aki szerepelhet olimpián, amennyiben sikerrel jár az ugyancsak jövő január 16-án záruló kvalifikációs sorozatban.

Az Európa Kupa-győztes versenyző két számban, az úgynevezett Big Airben és slopestyle-ban harcol az indulási jogért. Előbbiben egy hosszabb nekifutó után egy nagyméretű ugratóról elrugaszkodva kell végrehajtani egyetlen ugrást, míg utóbbiban egy akadálypályán kell különféle trükköket bemutatni.

Curlingben az már eldőlt, hogy sem a férfi, sem a női csapat nem jut ki Pekingbe, ugyanakkor az előző játékokon debütált számban, a vegyespárosoknál erre még van esély. A kvótát idén áprilisban a 24 csapatos aberdeeni világbajnokságon lehet megszerezni, ahol a legjobb hétben kell ehhez végezni, illetve decemberben még egy kvalifikációs tornán osztanak ki két indulási jogot. Hogy a 2013-ban és 2015-ben világbajnok Palancsa Dorottya, Kiss Zsolt páros, vagy a 2009-ben vb-ezüstérmes Szekeres Ildikó, Nagy György duó szállhat harcba a sportág első magyar indulási jogáért, az a jövő héten záruló országos bajnokságon dől el.

A magyar létszámot jelentős mértékben növelné, ha a férfi, vagy a női jégkorong-válogatott kijutna az olimpiára. A férfiaknál ez csodaszámba menne, de a nőknél is meglepetés lenne.

A férfiaknak a Pekingbe vezető úton már kellett játszaniuk egy tornát, amelyet Nottinghamben megnyertek a házigazda britek, illetve a románok és az észtek előtt. A részvételről döntő négycsapatos tornát Rigában rendezik augusztus 26. és 29. között, csak a győztes utazhat az ötkarikás játékokra. A magyarok ellenfele a francia, az olasz és a házigazda lett csapat lesz, amelyből utóbbi kettő az elit vb mezőnyének tagja. A női nemzeti együttes, amely története során először idén szerepelhet az elit vb-n, az augusztusról novemberre halasztott csehországi tornán küzdhet meg a hazai csapattal, valamint Norvégiával és egy selejtezőből érkező riválissal a kvótáért.

Borítókép: Maddie Meyer/Getty Images