– Hasonló rendszeren dolgozunk, mint a magánnyugdíjpénztár – fogalmazott a Borsnak egy a szövetségben dolgozó korábbi birkózó. A sportoló, az egyesülete vagy az MBSZ havi összeget fizet be egy megtakarítási számlára, amelyet a versenyző aktív pályafutása után egy összegben megkap. A gyakorlatban ez már működik a kosár- és kézilabdázóknál is, nálunk azonban még csak az előkészületek zajlanak. A másik variáció, hogy a Terrorelhárítási Központnál (TEK) helyezkedhetnének el a visszavonult birkózók, hiszen a fizikai adottság megvan, s a küzdősportban szerzett tapasztalatokat kamatoztatni tudják a bűnözők ellen is. Akiknek ez nem felel meg, tovább is tanulhatnának. A Testnevelési Egyetemmel megállapodásunk is van – írta a Bors.
Ezek az ötletek még nincsenek kidolgozva, így az életpályamodell elsősorban a pályájuk elején járó birkózóknak szól majd. De mi a helyzet azon sportolókkal, akik már túl vannak a harmincon, s a visszavonulással kacérkodnak? A mai válogatott tagjai közül többen egyetemre járnak, vagy már végeztek is. A Lőrincz testvérek, Tamás és Viktor például sportszervezőnek tanul. Aki viszont edzői képesítést szerezne, az rosszul járhat. Noha edzőhiány van a birkózóknál, főállású trénerként még sincs sok státusz, így a szakemberek másodállásban, sokszor hetvenezer forintért kénytelenek végezni a munkájukat.
