Távozik Belvon Attila, aki a hazai U17-es eb-n vezette a magyarokat
"Kijárta a szamárlétrát az utánpótlás-válogatottaknál, ezért mindkét fél úgy érezte, hogy hosszú évek közös munkája után változásra van szükség" – mondta Barczi Róbert sportigazgató az utánpótlás-nevelésről tartott háttérbeszélgetés alkalmával az 53 esztendős szakemberről, akinek vezetésével az U17-es magyar csapat májusban egy győzelemmel és két vereséggel a csoportkörben búcsúzott a hazai rendezésű Európa-bajnokságon.
A posztot három éve betöltő sportvezető azzal kezdte a beszámolóját, hogy a 2010 és 2020 közötti periódus az infrastruktúrafejlesztéssel, a labdarúgás hátországának növelésével, a pénzügyi stabilitás megteremtésével és a strukturális átalakításokkal telt, a 2025-ig tartó időszakban pedig szerinte "a minőségre kellett ráfordulni", ami azt jelenti, az utánpótlás fejlesztése, a jobb nemzetközi eredmények elérése, a sporttudományos háttér megteremtése és a piaci alapú gazdálkodás és gondolkodás szerepel a prioritások között.
"Ne egy szövetségi kapitányon, Marco Rossin múljon, hogy a kirakatban jól szerepel a felnőtt válogatott" – fogalmazta meg a célt Barczi Róbert, aki hozzátette, a korosztályos válogatottak eredménye ugyan javult az elmúlt időszakban, de még nincs azon a szinten, mint azt szeretnék, emellett negatívumként említette, hogy az U17-estől az U21-es csapatig haladva egyre rosszabbak az eredmények.
Megfogalmazása szerint a technikai képzésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni, amit nem segített az utánpótlás-bajnokságokban a fiatalokkal játszatott célfutball. Éppen ezért módosították a bajnokság versenykiírását, mivel azt tapasztalták, hogy a kétszer 12 csapatos bajnokságból a tavaszi idényre háromszor nyolc együttesre változó lebonyolítási rend a minőség rovására ment, mert a tíz kiemelt akadémia egyike sem akart lemaradni a legjobbakat magában foglaló csoportból.
Barczi szintén fontosnak tartotta a "fizikai lemaradás pótlását", példaként megemlítette, hogy az U17-es kontinensviadal francia-német döntőjében ugyan voltak technikai hibák, de mindkét fél játékosai feltűnően gyors, dinamikus futballt játszottak. Szintén negatívumként említette, hogy kevés kreatív játékos került ki az elmúlt időszakban, amit szintén az eredménykényszerrel magyarázott. Ennek kapcsán megjegyezte, létrehozták az úgynevezett "future válogatottat", amelyben olyan ügyes játékosok szerepelnek, akik fizikálisan le vannak maradva.
"Lehet már látni azokat a fiatal edzőket, akik ezt a modern futballt képviselik" – mondta Barczi, aki a szemléletváltás megvalósulását éppen az edzőképzésben látja, amihez a sportigazgatói képzés is hozzátartozik.
A fejlődés érdekében az MLSZ teljesen egységessé tette az utánpótlásképzés alapelveit, és létrehozott egy olyan platformot, amelybe bekerülnek például a tesztek, felmérések és sérülések adatai, jelenleg pedig egy olyan adatelemző céggel vannak tárgyalásban, melynek köszönhetően nyártól, de legkésőbb januártól az MLSZ, a klubok és az akadémiák is ugyanazt a mérési rendszert használnák, így ellenőrizhetővé és transzparenssé válna a játékosok fejlődésének nyomon követése. Megemlítette, hogy kialakult a külföldön pallérozódó futballisták nyomon követésének rendszere is, melynek köszönhetően a 88 megfigyelt játékosból 25 kapott válogatott meghívót.
Barczi kiemelte, közvetett úton tudnak hatni a klubokra és az akadémiákra, ami valamelyest lassítja a folyamatokat, de szerinte látszik az előrelépés. Példaként hozta fel a fiatal labdarúgók szerepeltetését ösztönző rendszert, amely arra készteti a klubokat, hogy az U19-es labdarúgók az NB III-ban, az U20-asok az NB II-ben, míg az U21-esek az élvonalban kapjanak lehetőséget. Ennek köszönhetően a 2021/22-es idényhez képest a 2022/23-as szezonban 23 291 percről 34 038 percre nőtt az U21-es labdarúgók játékperce az OTP Bank Ligában és a pályára lépő 21 éven aluli futballisták száma is 49-ről 64-re emelkedett. Hozzátette, ez már több mint Svájcban és Ausztriában, de kevesebb, mint Horvátországban, Szlovákiában és Dániában.
Fotó: Ben McShane – Sportsfile/UEFA via Getty Images
