Szociológiai előadások is kísérik Kolozsváron a futballtárlatot

Péter László szociológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója a kiállítást kísérő rendezvények egyik szervezője az MTI-nek elmondta, a hét során olyan beszélgetéseket hallgathatnak a tárlat látogatói, amelyek a labdarúgást társadalmi jelenségként mutatják be.

Terítékre kerül például a futball és a maszkulinitás, a futball és a bíráskodás, valamint a futball és a szurkolók kérdésköre.

Péter László úgy vélte, a mindennapjainkat sokkal jobban áthatja a labdarúgás, mint gondolnánk. Megemlítette, hogy Romániában a felnőtt népesség 42 százaléka tekint futballszurkolóként magára.

A futballt kutató szociológus szerint a közhiedelemmel ellentétben a szurkolás egyre békésebb.

"Régen megverték a bírót, és összeverekedtek egymással a szurkolók. Ma inkább az számít erőszaknak, hogy csúnyákat kiabálnak be a lelátóról" – vélte. Szerinte ez azért van, mert a futballt ma uraló kereskedelmi szférának az az érdeke, hogy fogyasztók üljenek a stadionban.

Érdekesnek nevezte azt is, hogy a szurkolás Romániában is, Magyarországon is középosztályosodik.

"A magasan képzett népesség a csoportján belül nagyobb arányban jár focimeccsekre, mint az alacsonyan vagy közepesen képzett" – állapította meg a társadalomkutató.

A kolozsvári a sporttörténeti tárlat ötödik romániai helyszíne. Korábban Székelyudvarhelyen, Bukarestben, Sepsiszentgyörgyön és Jászvásárban láthatta a kiállítást a közönség.

Kósa András László, a szervező Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy az erdélyi bemutatókon általános volt a többnyire magyar közönség nosztalgiázása. A bukaresti és jászvásári kiállítást viszont a román futball nagy egyéniségei tisztelték meg jelenlétükkel. Sokan olyanok, akik a román válogatott játékosaként pályára léptek valamelyik mérkőzésen a magyar csapat ellen.