Szellő Imre: A boksz a világ legkorrektebb sportága

Szellő Imre, hazánk legmagasabban jegyzett cirkálósúlyú profi ökölvívója. 1997-ben ugyan elkerült egy Ceglédről, de a szíve mindig visszahúzta. Szerinte rengeteg tehetség volt az utána egy-két évvel későbbi generáció garnitúráiban, akik fel tudtak volna érni magas szintre is akár, de nem sajnos nem volt nekik megadva a megfelelő edzéslehetőség, felkészülés. 

"Sajnos ki kell, hogy mondjam, hogy kevesebb van vissza, mint előre a pályafutásomból. A koronavírus mint mindenkinek, nekünk is betett. Sok gála már elmaradt és most egyáltalán nincs profi ökölvívás és amatőr sem."  

Fotó: Szellő Imre Boxing Team

Fotó: Szellő Imre Boxing Team

Június 16-án a magyar ökölvívó végül megvalósította az egyik szívéhez közel álló ötletét, és Cegléden nyitottak egy teljesen hobbi boksz edzőtermet, pont azoknak az embereknek, akik sportolni szeretnének és érdekli őket az ökölvívás, de nem tudnak sokat arról. Emellett személyi edzésre is van lehetőség egy igazi legendával, ami minden bizonnyal egy örök emlék lehet mindenki számára, aki részt vesz rajta. Vannak is szép számmal jelentkezők, majdnem minden edzésen 10-12-en vannak, de azt gondolja, hogy még mindig van olyan réteg, akiket nem értek el. Úgy érzi, hogy pont a ceglédiekhez – akiket elsősorban szerett volna meginvitálnia – jut el a legkevésbé ennek az egésznek a varázsa.

"Az ökölvívókról a nagy többségnek az a véleménye, hogy –

"Két hülye bemegy a ringbe összeverni egymást. Mi szükség van erre?"

"Onnantól kezdve, hogy ennek a sportágnak már tudod a játékszabályát és meg tudod magad védeni, és vissza is tudsz ütni, úgy gondolom, hogy ez az egyik legkorrektebb sportág. Ha én bemegyek a szorítóba, nem lepődök meg azon, hogy az ellenfél engem le akar győzni. Összeméri az ember a tudását az ellenfelével és kiderül, ki jön ki belőle győztesen." 

Fotó: Szellő Imre Boxing Team

Elmondása szerint a boksz rengeteget adott neki, de talán a legfontosabb, hogy igazi embert nevelt belőle. Borzasztó gyerek volt, akinek nem volt olyan nap az iskolában, hogy ne vitt volna haza intőt vagy valami más büntetést. Hiperaktív gyerek volt. Majd az általános iskola második osztályában, amikor Nagykörősön éltek, az édesapja levitte őt birkózni. Ez a sport jól is ment neki. Onnantól kezdve az edzéseken elgyakorolt fogásokat elkezdte az iskolába bevinni, amit a tanárok természetesen nem díjaztak. Ezért 3-4 hónap után végül eltiltották a birkózástól, mert állítólag nem volt rá jó hatással. 

"Az iskolában rengeteg sportot kipróbáltam, majd amikor hetedik osztályos voltam elkezdtem az ökölvívást, és akkor azt éreztem, hogy na, talán ez az én sportágam. Végül ebben is maradtam, és utólag azt kell hogy mondjam, amikor le volt vezetve az energiám a hiperaktivitásom, elkezdett a tanulmányi eredményem is javulni. Kellőképpen fáradt voltam ahhoz, hogy le tudjak ülni tanulni."   

"Onnantól kezdve lehet azt mondani, hogy a kis Szellőnek benőtt a feje lágya."

Fotó: Szellő Imre Boxing Team

"Nagyon sok régi ismerős azt mondta, amikor hazajöttem 2008-ban az olimpiáról hogy:  ó csak szerencséd volt anno, hiszen együtt jártunk edzésre, csak engem elvitt az éjszaka." 

Akkor kinevettek és azt mondták: minek megyek úgy se leszek Tyson. Mondtam, hogy lehet hogy nem leszek egy Tyson, de az edzőm haragjától jobban félek."  

"Nyilván nehéz volt ezt belátni gyerekfejjel, hogy a sok ismerősöm ment strandra meg sok helyre én meg edzésre, de azt mondhatom, hogy megérte. Hiszen rengeteget visszaadott már nekem az ökölvívás."

Arról, hogy milyen volt az első pofont adni és kapni így válaszolt Szellő Imre.

"1996. Kiskunfélegyháza diákolimpia, itt volt a legelső mérkőzésem. Tudtam, hogy a srác, aki az ellenfelem az országos bajnokságon ezüstérmes volt, így természetesen kicsit meg is voltam illetődve. De ez végül olyan jól sült el, hogy nyerni tudtam azon a mérkőzésen elég nagy pontkülönbséggel, amire nagyon büszke is voltam. A mai napig nagy becsben tartom az ott szerzett diákolimpiai bronzérmemet."

Borítókép: Szellő Imre Boxing Team