A Harcművészeti Intézetben egy Fukuda nevű híres mesterrel való találkozás indította el a csalgáncs útján. A ju jitsu iránt érdeklődő Kanót ő kezdte megismertetni a harcművészettel. Kano akkoriban 40 kilogramm súlyú és 160 centiméter magas volt.
1879-ben meghalt Fukuda mester. Kano tanítását Maszamoto Isza vette át, aki ugyancsak a tensinsinriu iskola mestere volt. Kano tehetséges harcművésznek bizonyult. Bemutatót tartottak az egyetemen.
1881-ben Maszamoto is meghalt. Ezek után Kano, Ikubo Cunetosinál folytatta tanulmányait. Ikubo a kitoriu irányzat mestere volt.
Kanót az a cél vezette, hogy újra életre kelti a régi harcművészeteket.
1882-ben a gazdaság- és a politikatudomány professzora lett. Ebben az évben Eisodzsiba költözik. Megalapítja a Kodokan intézetet. Új stílust fejleszt ki.
Ezt a stílust judónak nevezte el, ezzel kívánta iskoláját megkülönböztetni más harcművészeti stílusoktól.
A Kodokan Intézetet átköltöztette a Fudzsimi kerületbe. Itt tovább fejlesztette művészetét, formagyakorlatokat vett be stílusába.
1893-ban bejegyezteti a judót a Butoku Kainál Kiotóban.
Kutatóközpontot hoz létre a Kodokanon belül azzal a céllal, hogy új technikákkal gazdagítsa művészetét. A századfordulón a Kodokan 6000 tagot tartott nyilván, ebből 212 fekete öves volt.
1909-ben tagja lett a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, azt a célt tűzte ki, hogy a judo olimpiai sportág legyen.
Megalapította a judo edző-professzorok szekcióját a Kodokanon. A Japán Sportszövetség elnöke lett. Változtat a Randori és a Sodan szabályrendszerén.
1915-ben a svéd király kitüntetésben részesítette. Visszatérése után külön szekciót alakított a női judokák számára a Kodokánban.
A rengeteg munka és hosszú utazások egészsége rovására mentek. Az 1938-as európai útja során Kairóból Athénba tartott Coubertin báró gyászszertartására. Egykori tanítványát, Japán párizsi nagykövetét Jotaro Szugimurát látogatta meg.
A visszaúton, május 4-én a Hikava-Maru fedélzetén tüdőgyulladásban váratlanul meghalt.
Forrás: www.judoinfo.hu