Száz éve született futballunk egyik extraklasszisa

Zsengellér Gyula (1915. december 27.–1999. március 29.) ötször lett magyar gólkirály, nála csak Szusza Ferenc lőtt több gólt újpesti mezben. A magyarországi pályafutása során az Ábel becenévre hallgató belsőcsatár 1930-ig szülővárosa, Cegléd csapatában, a Vasutasban játszott, majd a Salgótarjáni BTC (1930–1936) csapatát erősítette. Huszonegy évesen, már főiskolai világbajnokként került Újpestre, kisebb vihart kavarva. A lila-fehérek ugyanis nem várták meg, ameddig kiszemeltjük a magyar olimpiai csapattal részt vesz a berlini játékokon, gyorsan profivá szerződtették. Zsengellér a külföldre távozásáig, 1947-ig az Újpest FC, illetve az UTE játékosa volt, négyszeres bajnok, KK-győztes lett. 302 bajnoki mérkőzésen 368 gólt szerzett. A lila-fehérekhez szerződése után 1946-ig mindössze egyetlen teljes idénye akadt, amelyben ne szerzett volna legalább 25 bajnoki gólt, akkor is akadt „mentsége”, 1939. október 29-én eltörte a lábát Kassán, s csak közel fél év után, 1940 áprilisában tért vissza.

1947-ben ő volt az utolsó magyar labdarúgó, akinek a szövetség engedélyt adott a külföldi szerződésre. „Giulio” Zsengellér három évet Olaszországban játszott (AS Roma 1947–1949, Anconitana 1949–1950), majd egyéves edzői munka után több magyar társával Kolumbiába szerződött, s a Deportivo Samarios Santa Martában zárta le rendkívül eredményes karrierjét. Három országban 394 élvonalbeli mérkőzésen 416 gólt lőtt. A magyar válogatottban 1936 és 1947 között 39 mérkőzésen 32 gólt szerzett. Az ezüstéremmel és a góllövőlistán kiharcolt második hellyel zárt 1938-as világbajnokság után – Lázár Gyula, Sárosi György dr. és Bíró Sándor társaságában – meghívást kapott az Európa-válogatottba. Itthon csak ő kapott kiutazási engedélyt, így egyedül képviselte a magyarokat Anglia legjobbjai ellen.

Visszavonulása után Görögországban, Olaszországban és Cipruson dolgozott edzőként. 1999 márciusában Cipruson hunyt el, hamvait a család 2013 novemberében hazahozatta, végső nyughelye szülővárosa, Cegléd lett.

In memoriam Zsengellér – kisfilm: