Szalay Ferenc: Erősebb gazdaság kell és több pénz lesz a sportra

A magyar sportegyesületek és a versenyzők sem számolhatnak az idén reálisan az adókedvezményekből beérkező többletforrásokkal – mondta január 18-án Szalay Ferenc, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Országgyűlés sport- és turizmus bizottságának alelnöke.

Mint akkor megírtuk a politikus elmondta, a koncepciót még nem fogadta el az Európai Unió, s félő, hogy több eleme sem fogja kiállni a brüsszeli felülvizsgálatot.
– A társasági adóból levonható sporttámogatások ötlete teljesen új Európában, és engedélyezése legfeljebb korlátozottan lesz lehetséges – fogalmazott a szolnoki polgármester. – A létesítmények fenntartására, üzemeltetésére, a szabadidősportra, az ifjúsági és diáksportra és az iskolai testnevelésre vélhetően meglesz az engedély, de a kiemelt csapatsportokra és a profi versenyzők, edzők személyi kifizetéseire nem.

Az Országgyűlés tavaly júliusban fogadta el a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló indítványt, amelynek része volt többek között a társasági adóból levonható sporttámogatás is. A jogszabály kiemelten támogat öt sportágat. Adókedvezményt biztosítana a társasági adóból a látvány-csapatsport – a  labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong – országos sportági szakszövetsége, a tagjaként működő sportszervezet vagy a látvány-csapatsport fejlesztéséért létrejött közhasznú alapítvány részére az adóévben nyújtott támogatáshoz kapcsolódva.

Számos sportegyesület csalódott a januári bejelentés miatt, mert lehetséges szponzoraikkal együtt éppen azt várták a törvénytervezettől, hogy segíti a profi egyesületek támogatását. Kérdéseinket ezután tettük fel Szalay Ferencnek, aki kimerítő válaszokkal szolgált.

A törvény megalkotásakor lehetett-e tudni, hogy az EU esetleg elutasítja a koncepciót, illetve a törvénytervezet nem megy át a brüsszeli vizsgálaton? Ha lehetett tudni, akkor mégis miért így fogalmazódott meg a törvénytervezet?
– Nem. Azt tudtuk, hogy a versenysemlegesség elvét nem sérthetjük. Miután a 3 javaslat: utánpótlás-nevelés, létesítmény-fejlesztés,  szakosztályi támogatás,  rendben lévőnek látszik, nagyon jónak ítélem meg a kezdeményezést!  Ez a javaslat nem elsősorban a profi sportról szól, ugyanolyan egyenrangú része a másik két terület is! Arról nem is beszélve, hogy profi sport megfelelő színvonalú utánpótlás, valamint létesítményi feltételek nélkül nem létezhet.

Van-e reális esély arra, hogy mégis átmegy a vizsgálaton a tervezet, és a látványsportok mégis profitálhatnak ebből?
– Igen, ahogyan fent írtam. Pontosan ezért kezdeményeztük a sportban a színházi világban már sikeresen működő adókedvezményhez hasonló támogatási lehetőséget teremtő törvénymódosítást. Városvezetőként és egykori sportolóként is pontosan látom, milyen nagy szüksége van a sportéletnek erre a törvényre. Ugyanakkor nem szabad úgy csinálnunk, mintha kizárólag ez lenne a magyar sportélet egyetlen forráslehetősége. Hiszen eddig is léteztek a klubok, mi csak plusz forráslehetőségeket kerestünk.

Mit tehetnek azok a klubok, csapatok, amelyek már terveztek ezzel a bevételi forrással? Tud-e olyan egyesületről, amelynek ez a halálát jelentheti? Mi lesz a szolnoki sporttal? A 62 év után NB I-es futballcsapattal és a kitűnő kosárlabdacsapattal?
– Felvázoltuk a magyar sportélet előtt a kormányzat elképzeléseit a sport finanszírozását illetően. Elmondtuk világosan azt is, hogy az uniónak hozzá kell járulnia ehhez a törvényhez, csak ezután léphet életbe, ráadásul ez csak az idei esztendőben várható. Felelőtlenség lenne egy klubvezetőtől, ha a 2010/2011-es szezont kizárólag az új törvényre építette volna. Pláne úgy, hogy a szezon már a felénél tart mindegyik sportágnál, az eddigiekre pedig csak kellett pénz eddig is. Ezért mondtuk el minden lehetséges fórumon, hogy 2011-es évet felkészülésnek tekintsék, gyűjtsék a támogatókat, akik a következő, 2011-12-es bajnoki évadra társasági nyereségadóból kedvezményt kaphatnak. Egyet ne felejtsünk, az élsport sok évtizede működik az adókedvezmény nélkül, nem lehet valós indok bárki számára a jelenlegi anyagi problémákra. Az viszont tény, hogy több sportágban túltervezi magát néhány klub. Szomorú, de ha nem sikerült meggyőznie a támogatókat a vezetőknek, sokszor mégsem az adott forrásokhoz igazítják kereteiket, hanem álmaikhoz. Így nem lehet felelősen működtetni egyetlen csapatot sem, legyen szó fociról, vagy kosárlabdáról, jégkorongról, vagy vízilabdáról. Szolnoki kérdésére válaszolva: a MÁV-Mondi focicsapata a lehetőségei szerint gazdálkodik. Ezért áll ott, ahol most áll. Nem tervezte magát túl, ha búcsúznia kell az első osztálytól, akkor emelt fővel, s nem a helyi focit évekre tönkretevő adóssághalmazzal teszi, mint erre láttunk elég sok példát az elmúlt esztendőkben. Persze törekszik a csapat a bentmaradásra, de ezt csak felelősségteljes gazdálkodással teszi! Az Olaj kosarasainak tulajdonosi köre a jelenlegi körülményekhez, törvényi háttérhez igazodva gazdálkodnak, s azon kevés csapatok egyike a kosárbajnokságban, amelyiknek nincs tartozása, erős az anyagi háttere. Szóval én nem féltem a szolnoki sportéletet, de az országosat sem, mert tudom, hogy a klubok többségét komoly emberek irányítják, akik keresik az új lehetőségeket, várják nagyon az új törvényből fakadó előnyöket, de csak akkor alapoznak rá, ha az unió is rábólint.

Önnek, mint a kosárlabda szövetség elnökének ez kudarcot jelent-e? Nem fél-e attól, hogy a törvény sikertelensége miatt a lemondását követelhetik a szövetségben?
– Már bocsánat, de a törvény nem kudarc, hanem siker. Siker akkor is, ha a korábban említett három pont közül csak kettőt engedélyez az unió. Ugyanis olyan forrásokat adhatunk az utánpótlásnak, a létesítmények felújítására, építésére és működtetésére, amilyenre évtizedek óta nem volt példa! Soha, senki nem érte még el a magyar sport érdekében, hogy akkora támogatói lehetőséget biztosítson, mint a most kritikával illetett törvényen keresztül a kormányzat! A magyar sport nagyságrendekkel nagyobb támogatást kap, mint az elmúlt nyolc év kormányaitól. Kérem, nézze meg a 2011-es sporttámogatást, látni fogja, valóban stratégiai  ágazatnak tekintjük a sportot. De nem csak az élsportot! Valószínű ez okozza a nézetkülönbséget közöttünk. A piramis alja a diáksport és a szabadidősport, utána az utánpótlás-nevelés és az élsport. Csak így működhet, fordítva meghal! Ezzel tisztában van a kosárlabda valamennyi szereplője.

Mi lehet a következő lépés a látványsportok anyagi gondjainak enyhítése érdekében?
– A látványsportok anyagi gondjai érthető módon összefüggnek a gazdasági nehézségekkel. Amennyiben erősebb lesz hazánk ezen a téren, több pénz jut a sportéletre a szponzoroktól is. Európa fejlettebb részén is ez a helyzet, a klubokat működtető gazdasági társaságoknak piaci alapon kell működniük, kevesebb pénz, kisebb cél, több pénz, nagyobb cél. Így volt ez, mióta világ a világ, így lenne akkor is, ha az unió elfogadná teljes egészében a törvénymódosítási tervezetet. Az uniós tárgyalások, egyeztetések jelenlegi állása szerint az utánpótlás, a létesítmények fenntartása, felújítása, építése jelentős forrásokhoz juthat. Ha egy profi klub a támogatott utánpótlás-nevelésnek köszönhetően kiváló helyi sportolókkal töltheti fel keretét, akkor sokkal olcsóbban tud jó csapatot építeni! Ha mindezt egy felújított, netán új csarnokban, pályán teheti meg, tovább javulnak a körülmények. De akkor is több marad a klub kasszájában, ha a sportlétesítmény működtetéséhez tudnak támogatót találni a társasági adót érintő változásnak köszönhetően.