Sírásók a Hősök ellen – Minden héten háború, 7. rész

Kis hazánkban a Brad Pitt gumipuskáin edződött Terrorelhárítási Központ munkatársai valószínűleg agyérgörcsöt kapnának, ha annyi pirotechnikai és egyéb eszközt látnának egy stadionban, amennyi déli szomszédainknál teljesen szokványos, egy Partizan Beograd-Crvena Zvezda mérkőzésen. A két csapat gyűlölete annyira régi, és annyira mély, hogy esély sincs egy-egy mérkőzés rendbontás nélküli lebonyolítására.

Mindkét alakulatot 1945-ben alapították, a Partizan a jugoszláv hadsereg csapatának indult, míg a Crvena Zvezdát a szerb antifasiszták hozták létre, napi testedzés céljából. A labdarúgócsapat 1946-ban meg is nyerte a szerb bajnokságot. Mindenképpen a Crvena az eredményesebb csapat, 25 bajnoki címével, 23 kupagyőzelmével, sőt, 1991-ben a Bajnokcsapatok Európa Kupáját is megnyerte a gárda. A Partizan 21 alkalommal gyűjtötte be a bajnoki címet, egyik résztvevője a legelső nemzetközi kupa-meccsnek, amelyre 1955. szeptember 3-án került sor Lisszabonban a Sporting ellen. A meccs eredménye 3-3 volt. A Partizan volt az első kelet-európai csapat, amely eljutott a BEK-döntőjéig, miután az elődöntők során a Manchester Unitedet búcsúztatta. Az 1966-os döntő során a jugoszlávok vereséget szenvedtek a Real Madridtól. A jelenkort figyelembe véve a csapat a Bajnokok Ligája 2003-2004-es idényében a csoportkör résztvevője volt, miután az utolsó selejtező-körben a Newcastle Unitedet búcsúztatta. A 2004-2005-ös idényben a legjobb 16 csapat közé jutott az UEFA-kupában. 2010. augusztus 24-én büntetőkkel búcsúztatták az Anderlechtet, így jöhetett ismét a Bajnokok Ligája. A csoportban már nem sikerült a további bravúr, pont nélkül estek ki csoportjukból.

A labdarúgás mellett hagyományosan nagy a rivalizálás a kosárlabdában és a kézilabdában is, gyakran szabadul el a pokol a csarnokok környékén. A Partizan a legsikeresebb, hat évtized alatt több mint negyven trófeát nyertek. Legnagyobb sikerüket 1992-ben érték el, amikor megnyerték az Euroligát. Manapság sem leányálom egy csapatnak sem a belgrádi csarnokba látogatni, ahol húszezer tomboló néző támogatásával játszanak a hazaiak. A Crvena sem sokkal marad el, 1946-1955-ig uralták a jugoszláv bajnokságot, de az utóbbi években a Partizan ellen nem sok babér termett nekik.

Ami a két tábor elnevezését illeti, a Crvena-szurkolók Hősöknek (Delije) nevezik magukat, és ezt aligha kell magyarázni, ám a Partizan híveinek nevével kapcsolatosan elég nagy a bizonytalanság. Az egyik verzió szerint a Zvezda-drukkerek a csapat fekete-fehér csíkos mezéről nevezték el Sírásóknak (Grobari) a Partizan-híveket, egy másik variáció a JNA-stadion melletti utcáról eredezteti, lévén annak elnevezése Temető.

A Marakana stadion, Belgrád büszkesége, jelenleg a Crvena Zvezda otthona. Eredetileg 110 ezer nézőt tudott befogadni, de az évek múlásával ez a szám 55 ezresre csökkent. Egy-egy mérkőzés igazi háború, a szektorokat teljesen megtöltő szurkolók fantasztikus hangulatot teremtenek. Robbannak a petárdák, gyúlnak a görögtüzek, a stadion gyakorlatilag eltűnik a füstben. A szurkolók gyakorta megrohamozzák a másik tábort, sőt, gyakran egymást is. A képet cseppet sem árnyalja az időnként felbukkanó rohamrendőrök csoportja. Teljes a káosz, a pályán pedig  úgy folyik a játék, mintha egy üres tengerparton lennének a csapatok. A Partizan táborában szakadás történt, a Zabranjeni elnevezésű csoport bojkottálta a futballmeccseket, és inkább a kosárlabdát részesítik előnyben.

A 2007-2008-as Uefa kupából kizárták a Partizant, mivel a bosnyák Zrinjski Mostar elleni mérkőzésre a Grobari elég nagy számban utazott el, és összecsapásokat vívtak a helyi szurkolókkal, a rendőrséggel, meg úgy egyáltalán mindenkivel, aki szembe jött. A rivális tábor, a Delije sem arról híres, hogy szelíden húzná meg magát egy-egy meccsen. Ráadásul nem kevés tagjuk keveredett bele a jugoszláv háborúba, a hírhedt Arkan tábornok akkoriban a szurkolói egyesület elnöke volt. Az egykori klubelnök, Dragan Stojkovics házára nemrég kézigránátot dobtak ismeretlen tettesek, és mivel kétes üzelmei miatt a Crvena-szurkolók körében az egykori csapatkapitány közellenségnek számít, nem nehéz kitalálni, kik állhatnak az ügy mögött. Vizilabdában a  BL főcsoportos zárókörének utolsó mérkőzése előtt a belgrádi csapat ultrái, a  rátámadtak a szegedi drukkerekre, és sikerült az egyik Tisza-parti szurkolói csoport zászlóját is megszerezniük. Az összecsapásban az egyik szegedi törzsszurkoló megsérült, s orvosi ellátásra is szorult.