A Nemzeti Vágtát minden évben a magyar hadtörténelem egy-egy kiemelkedő személyisége emlékének szentelik.
Idén báró Simonyi József (1771-1832) emlékére folyik a verseny. Ismertebb nevén Simonyi óbester legendás hírű huszártiszt volt, aki kortársaitól kapta "a legvitézebb huszár" kitüntető címet.
Már tizenöt éves korában huszárnak állt, és 1813-ban részt vett a lipcsei "népek csatájában" Napóleon ellen – mondta Székely Tibor, a vágta főkapitánya az eseményt beharangozó csütörtöki sajtótájékoztatón.
Szotyori-Nagy Kristóf versenyigazgató beszámolt arról, hogy a kulturális, hagyományőrző fesztivállal párhuzamosan rendezik meg a négyesfogathajtó Európa-bajnokságot (szeptember 19. és 23. között) a Kincsem Parkban, így a nemzetközi figyelem is a magyar hagyományok ápolására irányulhat.
A jótékonysági sztárfutam döntőjének versenyzői idén nagyobb összeggel támogathatják az általuk képviselt alapítványt vagy csoportot: az első helyezett most is egymillió forinttal, a második-ötödik helyezettek azonban 100 ezer forint helyett 250 ezer forinttal.
A vágta két fő elve továbbra is a biztonság és az esélyegyenlőség, az utóbbit az elmúlt évben bevezetett szabálymódosítás, az angol telivérek kizárása is biztosítja.
Az elővágták május elsejével kezdődnek, ekkor rendezik meg a Sarkadi Elővágtát. Lesznek külhon elővágták is: júliusban rendezik meg a Székely Vágtát Sepsiszentgyörgyön és a Vajdasági Vágtát Andrásnépén (Zobnatica). A mintegy húsz vidéki helyszínen több száz település vesz részt a megmérettetésben.
Az elővágták első két helyezettje automatikusan bekerül a budapesti tizenkét, egyenként hatfős elődöntő egyikébe. Ezek első két helyezettje versenyez az öt előfutamban, amelyek győztesei a szeptember 22-i döntőn mérkőznek meg az ötmillió forintos fődíjért és a vándordíjért, az 1840-es évekből származó huszárszablyáért.
A korábbi évek hagyományainak megfelelően idén is lesz kishuszár vágta, kocsitoló verseny, fogatvágta, díjugrató verseny, történelmi lovas gála, akadályvágta és természetesen jótékonysági sztárfutam is.