A 34 esztendős csatár elsírta magát a sajtótájékoztatón, ahol a bejelentést tette. – Profi játékosként tudom befejezni a pályafutásomat, négy éve komoly veszélynek van kitéve a szervezetem. A pajzsmirigyeim nem jól működnek, ezért gyógyszereket kell szednem, de azok doppingszernek minősülnek, így nincs tovább.

Ronaldo a világ egyik valaha volt legjobb labdarúgójaként vonulhat vissza, hiszen 15 góljával a VB-k történetének leggólerősebb csatára ma is, de ami a legjobban fájhat a brazil zseninek, hogy sem Európában, sem Dél-Amerikában nem ért fel a klubküzdelmek csúcsára, hiszen sem Bajnokok Ligáját, sem Libertadores Kupát nem nyert. A kétszeres világbajnok (1994, 2002), kétszeres aranylabdás (1997, 2002) El Fenoméno a Cruzeiróból indult, majd a PSV Eindhovenen, az FC Barcelonán, az Internazionalén, a Real Madridon és az AC Milánon keresztül jutott el a Corinthians-ig. A Real Madridban 127 meccsen 83 gólt szerzett, de a legeredményesebb a PSV Eindhovenben volt, ahol két év alatt 46 meccsen 42 gólt jegyzett.

Sport365Lexikon – Névjegy

Ronaldo Luis Nazário de Lima (1976. szeptember 22. – ) brazil profi labdarúgó, a brazil labdarúgó-válogatott és a Corinthians csatára. A valaha volt egyik legjobb és legsikeresebb labdarúgó. Beceneve a „Fenomén” portugálul: O Fenômeno, spanyolul: El Fenómeno. 2011. február 14-én jelentette be visszavonulását.

Ronaldo Brazíliával megnyerte a világbajnokságot 1994-ben és 2002-ben, 1998-ban pedig ezüstérmet szerzett. A világbajnokságok történetének legeredményesebb góllövője 15 góllal. Háromszor lett az év labdarúgója (1996-ban, 1997-ben és 2002-ben). Csak ő és korábbi Real Madrid-os csapattársa, Zinedine Zidane nyerte el háromszor ezt a díjat.

Magánélete
Ronaldo Bento Ribeiro-ban született, Rio de Janeiro közelében. Ronaldo tényleges születési dátuma 1976. szeptember 18., de mivel édesapja nem regisztráltatta idejében, születési anyakönyvi kivonatában 1976. szeptember 22. szerepel. Futballpályafutása az utcákon kezdődött, barátaival az utcákon játszottak a környékbeliekkel.

1999 áprilisában megnősült, felesége Milene Domingues volt. A házasság négy év után válással végződött. Házasságukból 2000-ben egy fiú született, Ronald. 2005-ben, Ronaldo eljegyezte Daniela Cicarelli-t, a korábbi brazil modellt, az MTV munkatársát, aki terhes lett, de elvetélt. Kapcsolatukból három hónap múlva szakítás lett. Új kapcsolata a brazil szupermodell, Raica Oliveira volt, akivel 2006 decemberében ismerkedett meg. Az író Andrew Downie szerint semmi összefüggés nincs Ronaldo magánélete és a pályán nyújtott teljesítménye között, gólszerzői teljesítménye megegyezik azzal az időszakkal, amikor még boldog házas volt.

2005-ben Ronaldo az A1 Team Brazil társtulajdonosa lett, a brazil motorsport legenda Emerson Fittipaldi mellett. A csapat az A1 Grand Prix sorozaton részt vesz.

Pályafutása
Ronaldo futballtehetségét először 14 éves korában ismerték fel, mikor a korábbi világbajnok Jairzinho beajánlotta a brazil utánpótlás válogatottba és saját korábbi klubjához, a Cruzeiro Esporte Clube-hoz.

Ronaldo 12 gólt lőtt 13 mérkőzésen a brazil nemzeti bajnokságban, és a Minas Gerais State Championship-ben a Cruzeiro mindhárom gólját ő lőtte a fő rivális Atlético Mineiro ellen aratott 3–1-es győztes meccsen. Ekkor már figyelte Piet de Visser, és nemsokára leigazolta a PSV Eindhoven 6 millió dollárért. Játékára felfigyelt az FC Barcelona is, ahol az 1996–97-es szezonban játszott, és 49 mérkőzésen 47 gólt lőtt (ami tartalmazza a spanyol labdarúgókupában és a Kupagyőztesek Európa Kupájában szerzett találatokat is). 2006-ig Ronaldo a legutolsó játékos aki 30 gólnál többet lőtt egy szezonban a spanyol labdarúgó-bajnokság első osztályában. Teljesítményével jelentősen hozzájárult a katalánok 1996–1997-es KEK győzelméhez. Ezután az Internazionale következett, és Ronaldo nekik is segített az UEFA Kupát megnyeri.

Egy évvel az 1998-as labdarúgó-világbajnokság után komolyan megsérült a jobb térde, és hosszú hónapokat kellett kihagynia. Visszatérése 2000-ben volt, de csak hét percet játszott a Lazio elleni bajnoki mérkőzésen, miután másodszor is megsérült a térde. Két műtét és 20 hónap rehabilitáció után Ronaldo a 2002-es labdarúgó világbajnokságra tért vissza, segítve Brazíliának megnyerni az ötödik világbajnoki címét. 2002-ben megnyerte az év labdarúgója díjat is, immár harmadszor. A Ronaldo nevével eladott mezekkel világrekordot értek el. Annyira népszerű volt, hogy amikor hosszabban sérült volt, a szurkolók akkor is folyamatosan éltették a lelátókon. Hírnevét jótékonykodásra is felhasználta.

Minthogy sok vitája volt az Inter vezetőedzőjével, Héctor Cúperrel, nagy sajtóérdeklődés közepette átigazolt a Real Madridhoz, mintegy 39 000 000 €-ért. Bemutatkozó mérkőzésén a Real Madridban duplázott. A szezon végéig 23 bajnoki gólt lőtt (a Bajnokok Ligájában szerzett góljai nélkül). A Bajnokok Ligájában emlékezetes volt a Manchester United ellen elért mesterhármasa, amelyen a Real Madrid ugyan kikapott idegenben 4–3-ra, de 6–5-ös összesítéssel továbbjutottak. A csapat 2003-ban a spanyol bajnoki címet is elhódította (amelyet előző spanyol klubjával, a Barcelonával elbukott).

2007. január 18-án Ronaldo bejelentette, hogy elfogadja az A.C. Milan ajánlatát, és 7,8 millió dollárért átigazol az olasz klubba. Ronaldo távozását a Milan és a Real közötti pénzügyi viták hátráltatták. Január 25-én Ronaldo Madridból Milánóba repült, hogy megtekintse A.C. Milan AS Roma elleni mérkőzését. Másnap Ronaldo orvosi vizsgálatai sikeresen befejeződtek, és január 30-án az átigazolási szerződésre is pont került. A csapatban a 99-es mezszámot kapta meg, mivel a kedvenc, klasszikus mez számát, a 9-est Filippo Inzaghi viselte évek óta a klubban. A Milanban 2007. február 11-én mutatkozott be csereként, a Livorno elleni 2–1-re megnyert mérkőzésen. A következő – a Siena elleni, 2007. február 17-én lejátszott – bajnoki meccsen Ronaldo két gólt lőtt és egy gólpasszt adott, amivel az izgalmas mérkőzést 4–3-ra nyerték.

Ronaldo pályafutásának érdekessége, hogy két esetben is a hazájuk bajnokságában rivális csapatokban játszott. Ráadásul a milánói rangadókon a mind az A.C. Milánnak, mind az Inter Milánnak rúgott gólt (az Interrel az 1998/99-es szezonban, a Milánnal a 2006/07-es szezonban). A másik rivális páros a spanyol bajnokság két élcsapata, a Barcelona és a Real Madrid volt.

Ronaldo a 2006–07-es szezonban a Milánnal megnyerte a Bajnokok Ligáját. Korábban legközelebb ehhez 2003-ban volt, amikor a Real Madrid-ot az elődöntőig segítette, ahol azonban kikaptak a Juventus.

2008. februárjában Ronaldo újabb súlyos térdsérülést szenvedett, amivel legkevesebb kilenc hónapra vált harcképtelenné. 2008. december 9-én a Corinthians csapatához igazolt azzal, hogy ha visszanyeri régi formáját és versenysúlyát, akkor ismét szerencsét próbál Európában.

Válogatott pályafutása
Ronaldo 1994-ben mutatkozott be a brazil válogatottban, egy Argentína elleni barátságos mérkőzésen Recifében. Beválogatták az Amerikai Egyesült Államokban rendezett 1994-es világbajnokságra utazó brazil nemzeti tizenegybe (17 éves volt ekkor), de nem játszott. Akkoriban még Ronaldinho néven szerepelt, mivel Ronaldo Rodrigues de Jesus, idősebb csapattársa viselte a Ronaldo nevet (és Ronaldãonak becézték ami egyébként megkülönböztette őket). Egy másik híres, hasonló nevű brazil játékos, Ronaldo de Assis Moreira azaz Ronaldinho, aki 1999-ben csatlakozott a brazil válogatotthoz.

Ronaldót 1996-ban és 1997-ben megválasztották az év játékosává, miután az 1998-as világbajnokságon négy gólt lőtt és három gólpasszot adott. A döntő előtti éjszakán váratlan egészségügyi problémái támadtak: görcsrohamtól szenvedett. Nem akarta vállalni a döntőn való szereplést, de Mario Zagallo szövetségi kapitány visszahelyezte a keretbe. Ronaldo – természetesen – nem játszott jól, ráadásul le is sérült Fabien Barthezzel, a francia kapussal való ütközés során. Brazília elvesztette a döntőt a házigazda Franciaországgal szemben 3–0-ra. Adrian Williams, a Birminghami Egyetem ideggyógyászat professzora szerint Ronaldónak nem is lett volna szabad játszania, mivel lehetetlen volt, hogy 24 órával az első görcsroham fellépése után képes legyen a képessége legjobbját nyújtani.

A következő, 2002-es világbajnokságon Ronaldo megnyerte a világbajnoki aranycipőt, nyolc góljával ő volt a legeredményesebb góllövő. Minden csapatnak gólt lőtt, kivéve Angliának a negyeddöntőben. A döntőben két gólt is szerzett Németország ellen, segítve a brazilokat megnyerni az ötödik világbajnoki címüket. Góljaival beállította Pelé 12 világbajnokságokon szerzett gólrekordját.

2004. június 2-án, a 2006-os világbajnokság selejtezőjében (CONMEBOL) Ronaldo szokatlan mesterhármast lőtt Brazília fő riválisnak, Argentínának: csapata mindhárom gólját büntetőből szerezte.

A 2006-os labdarúgó-világbajnokságon, noha Brazília megnyerte első két mérkőzését a csoportkörben Horvátország és Ausztrália ellen, Ronaldót gúnyos megjegyzésekkel illették, túlsúlyosnak és lassúnak tartották. Még Brazilia elnöke, Luiz Inacio Lula da Silva is megkérdezte a válogatott szövetségi kapitányát: „Ronaldo kövér, ugye?”. Minden támadás ellenére Carlos Alberto Parreira szövetségi kapitány a kezdő keretben tartotta Ronaldót. A Japán ellen szerzett két góljával a huszadik olyan játékos lett, akik három különböző világbajnokságon is gólt lőttek (1998, 2002 és 2006). Június 27-én, miután megszerezte 15. világbajnoki gólját is Ghána ellen a 2006-os világbajnokság nyolcaddöntőjében, megdöntötte a minden idők legjobb világbajnoki góllövőinek 14 gólos rekordját, amit addig Gerd Müller tartott. A 2006-os világbajnokságon elért harmadik góljával Ronaldo lett az egyetlen olyan kétszeres vb-győztes, aki legalább három gólt lőtt mindhárom világbajnokságán. Brazília azonban Franciaországgal szemben – 1–0-s vereséggel – alulmaradt a negyeddöntőben.

Ronaldo 2006. július 1-jéig 97 válogatott mérkőzésen 62 gólt lőtt. A világbajnokság után, 2006. július 16-án műtéten esett át, aminek az volt a célja, hogy eltávolítsák a bal sípcsontján lévő meszesedést.

 Fotó: AFP