Rendkívüli sajtótájékoztató Bianchi balesetéről

Az FIA az Orosz Nagydíj második szabadedzését követően délután 16 órára hívta össze a média képviselőit, hogy a nyilvánosság előtt is tisztázzák a múlt vasárnapi Japán Nagydíjon történt súlyos baleset körülményeit. Mint ismert, Jules Bianchi az esős futam 42. körében a pálya hetes kanyarjában csúszott ki, egy, az Adrian Sutil autóját mentő darus kocsinak ütközött, s a becsapódás következtében súlyos agyi sérülést szenvedett – állapota jelenleg is kritikus, de stabil – olvasható a telesport.hu-n.

A sajtótájékoztatón az FIA elnöke, Jean Todt, a versenyigazgató Charlie Whiting, a Forma–1 orvosi vezetője, Jean-Charles Piett, valamint a pályákon szolgálatot teljesítő, Bianchit is ellátó főorvos, Ian Roberts volt jelen. Elsőként Jean Todt szólalt fel, aki 15 éves kora óta ismeri Bianchit, ezért különösen megérintették a honfitársával történtek. „Az érzelmektől feldúltan beszélek erről a tragédiáról, Jules Bianchi továbbra is az életéért küzd. A balesetről készült elsődleges jelentés már előttem van. Még a biztonsággal foglalkozó bizottságot is felkértem, ezen jelentésre alapozva hozza meg a szükséges intézkedéseket, mely révén elkerülhető lesz, hogy hasonló balesetet lássunk a jövőben. Bianchi balesete a legsúlyosabb baleset Felipe Massa 2009-es magyarországi esete óta. Jean-Charles és Ian együtt kísérték el Bianchit a kórházba, és egészen keddig mellette voltak” – idézte Todtot a Speedweek.

Ezt követően Charlie Whiting vette át a szót, és számos, a napokban felmerült kérdést tisztázni igyekezett. Elsőként a jelenlévőknek levetítették a pályakamerák által készített felvételeket a balesetről. Ezt megelőzően azonban mindenkit megkértek, hogy se videót, se fotót ne készítsenek erről. A felvételeken előbb Adrian Sutil balesete volt látható. A német a kanyar belső ívén futott rá a vizes részre, s veszítette el az irányítást autója felett. Aztán következett Bianchi egy körrel később, aki ugyanúgy járt, mint német kollégája: ugyanott futott a víztócsára, elveszítette autója hátulját, ellenkormányzott, de túlságosan erősen, így autója végül egyenesen szaladt a kavicságyba, és szinte lassulás nélkül a darus kocsinak csapódott.

Sebesség

Whiting elmondta, Bianchi lassított a kettős sárga zászlós figyelmeztetés miatt, ám hogy mennyire, az relatív. „Nem minden versenyző lassított úgy, mint talán illendő lett volna. Itt vannak az adatok, Jules lassított. Hogy pontosan milyen tempóval csapódott be, egyelőre nem tudjuk megmondani. A GPS-adatok alapján viszont van véleményünk erről, de még szükség van a versenyautó adataira is. Számokról tehát még nem beszélnék, mert utólag tévesnek bizonyulhatnak” – mondta Whiting.

Mit lehetett volna másképp csinálni?

Whiting elárulta, már szombaton megbeszélik a csapatokkal annak lehetőségét, hogy a jövőben szigorúbb sebességkorlátozások lépjenek érvénybe azon a pályaszakaszon, amelyen baleset történik. „Mindenekelőtt tanulnunk kell az esetből. Olyan rendszerre van szükség, amely egyértelműen meghatározza, egy autónak milyen mértékben kell lassítania. Nem szabad többé a versenyzőkre bíznunk, mennyire lassítsanak. Ezzel kapcsolatban már szombaton reggel egyeztetünk a csapatokkal. Egy sebességkorlátozásról beszélünk a baleset szakaszán. Ez megfelelne a biztonsági autós korlátozásnak, mindenki tartaná a pozícióját és a sebességét, de felvezető autó nélkül. Szeretnénk a versenyzőket a baleset helyszínén egységes sebességre lassítani.”

Miért nem küldték be Sutil bukása után a biztonsági autót?
Whiting elárulta, ő maga a versenyirányításban nem látta élőben Bianchi balesetét, arról az ottani pályabírók értesítették. Még ezt követően sem volt azonnal egyértelmű a hetes kanyarnál lévő pályakamera képe alapján, hogy a Marussia a traktor alatt volt. Ráadásul az autót érő G-erőhatást jelző szenzor sem küldött vészjelet, ugyanis az szintén tönkrement a becsapódás következtében. Emiatt 20 másodpercet késett a versenyirányítás reakciója. A brit szakember egyébként Sutil balesete után a bírókkal egyeztetve adott utasítást a traktor pályára küldésére. „A versenyirányítás küldte be a traktort. A pályabírók mindent jól csináltak” – jelentette ki, hozzátéve, a zászlójelzések is a szabályoknak megfelelőek voltak. „Nem láttuk szükségét a biztonsági autó pályára küldésének. Az autó messze volt a pályától. Ha közelebb lett volna, akkor másképp járunk el. Minden megfelelt tehát a bevett gyakorlatnak.”

Vita a rajt időpontja körül
Sokan bírálták az FIA-t amiatt, hogy a rossz előrejelzések dacára sem hozták előre a verseny startját, így a futam vége felé már pocsék látási viszonyok között kellett versenyezni a mezőnynek. Whiting azonban elmondta: „A rajt időpontja nem csupán az FIA-n múlik. Én javaslatot tettem, de a szervezők ezt nem akarták. Viszont ennek semmi köze nincs a balesethez.”

Massa valóban a futam leintését követelte?
Massa a szuzukai verseny után úgy nyilatkozott, már szinte kiabált azért, hogy a versenyirányítás állítsa le a futamot a rossz viszonyok miatt. Whiting rácáfolt a brazilra. „Ez nem igaz. Mindent feljegyeztünk. Egyszer azt mondta: ’A pályaviszonyok egyre rosszabbak.’ Ennyi volt. De nem hallgatjuk folyamatosan az összes üzenetet.”

Kértek-e változásokat a versenyzők?
Whiting: „Nem tervezünk ilyesmit. Elég hosszú egyeztetésünk volt a versenyzőkkel, csak annyit mondtak, hogy óvatosabbnak kell lenni. Ennyi volt az egész.”

Mi lesz a darus kocsikkal?
Whiting: „Ez nem olyan egyszerű. Ezeknek nehéznek kell lenniük, hogy fel tudják emelni az autókat. Az ilyen járművek, amiket Japánban használtunk, már húsz éve sikeresen dolgoznak, én nem látom szükségét annak, hogy egyik napról a másikra változtassunk ezen. Viszont felszerelhetjük őket védőszoknyával, hogy ne legyen olyan súlyos az esetleges ütközés. A sima daruk alkalmazása viszont nehéz. Csak a szuzukai hetes kanyarnál négy-ötre lenne szükségünk. Ez sok pályán kivitelezhetetlen.”

Miként védhető jobban a versenyzők feje?
Whiting elmondta, a kutatások már zajlanak. Henry Surtees 2009-es halálos balesete kapcsán már teszteltek is olyan megoldásokat, melyek a kerekek által jelentett veszélyt voltak hivatottak csökkenteni, de a szakember elmondása szerint ezen a téren csak félsikert értek el. „Ahhoz, hogy igazán hatásos legyen a megoldás, egy ilyen bukócsőnek legalább 20 centiméter hosszúnak kell lennie. A kutatás tehát folytatódik, de nem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik.”

Miért nem helikopter szállította kórházba Bianchit?
Noha az első híradások szerint a baleset után azért mentőautóval vitték a franciát egy közelebbi kórházba, mert a rossz időjárás miatt a helikopter nem tudott felszállni, Whiting elárulta, ez csak részben volt igaz: a helikopter fel tudott szállni, de a célállomást jelentő kórházban már nem tudott volna leszállni. Bianchit végül 32 perc alatt vitték a Mie egyetemi kórházba mentőautóval. Ez pontosan hét perccel volt hosszabb út, mint egy helikopteres szállítás. Whiting ugyanakkor kiemelte, a francia állapota eközben semmit sem változott. Az FIA orvosa pedig megerősítette, a szállítás hosszabb időtartama valóban nem volt hatással Bianchi helyzetére.

Mi lett volna, ha nincs ott a darus kocsi?
Whiting számításai szerint ebben az esetben is kemény becsapódás történt volna. Ha Bianchi a gumifalba csapódik, sebessége alapján a baleset hasonló lett volna, mint amilyet Heikki Kovalainen élt át 2008-ban Barcelonában.