Futball hírek

Régóta áhított siker – A Tottenham legyőzte a Unitedet az El-döntőben

Kép forrása: Nick Potts/PA Images via Getty Images

A 2025-ös Európa-liga-döntő, az európai labdarúgó-klubcsapatok második legrangosabb versenysorozatának fináléja.

A mérkőzést a San Mamés Stadionban rendezték a Tottenham Hotspur, és a Manchester United között. A 2019-es finálé óta az első, amelyben két angol csapat mérkőzött meg egymással.

A döntő győztese helyet kap a 2025–2026-os UEFA-bajnokok ligája alapszakaszában, illetve a 2025-ös UEFA-szuperkupában.

A mérkőzés helyszíne az Athletic Bilbao otthona, amely szintén szerepelt a kiírásban a szezon során, amíg a Manchester United ki nem ejtette őket az elődöntőben magabiztos 7–1-es összesítéssel.

A Tottenham Hotspur negyedik döntőjét érte el az UEFA-kupa/Európa-liga történetében, és az elsőt a 2009-es újjászervezése óta. Korábbi három döntőjükből kettőt nyertek meg, egyet pedig elveszítettek.

A Manchester United tizenharmadik UEFA-döntőjében szerepelt. A Bajnokcsapatok Európa-kupáját/UEFA-bajnokok ligája döntőjét korábban háromszor nyerték meg, illetve kétszer veszítették el.

Ez a harmadik El-döntő, amelyben két angol csapat mérkőzött meg egymással: az első 1972-ben volt a Tottenham és a Wolverhampton Wanderers között, a legutóbbi pedig 2019-ben az Arsenal és a Chelsea között.

A két csapat kétszer találkozott egymással a 2024–2025-ös Premier League szezonban, mindkét találkozót a Tottenham nyerte meg. Előbb 3–0-ra diadalmaskodtak az Old Traffordon majd 1–0-ra hazai pályán Londonban. Továbbá kiejtették a Unitedet 4–3-as összesítéssel az angol ligakupa-negyeddöntőjében.

Mindkét csapat szezonja kiemelkedően sikertelen volt a hazai sorozatokban, a bajnokságban pedig a tabella második felében zárnak.

Manchester United – Tottenham Hotspur 0-1 (0-1)

A mérkőzés egy döntőhöz mérten meglehetősen feszülten, de feszített tempóban kezdődött. Az első 15 percben mindkét oldalon adódtak kisebb-nagyobb helyzetek. Több szögletet is elvégezhettek a felek, viszont igazán komoly gólszerzési lehetőség egyik csapat előtt sem adódott.

Amikor már mindkét szurkolótábor azt gondolta, hogy gól nélküli döntetlennel vonulnak el a szünetre a felek, akkor érkezett Ange Postecoglou együttese és megszerezte a vezetést a mérkőzés 42. percében. Pape Matar Sarr lőtte be a labdát a Manchester United kapuja elé, ahol Brennan Johnson érkezett jó ütemben. A labda tovább pördült, majd végül Luke Shaw kezéről pattant be a kapuba. (0-1)

Az első félidő hátralévő részében nem született több találat, így az észak-londoniak egygólos előnnyel mehettek a szünetre.

A második játékrész elején Ruben Amorim hátrányban lévő együttese nagyobb nyomást helyezett Ange Postecoglou csapatára, ám találatig nem jutottak.

A 67. percben egy tizenhatoson belüli kavarodásból egyenlített ki kis híján a United, amikor is Hojlund fejelhetett a kapura, ahonnan egy Tottenham védő, Micky van de Ven önfeláldozó mentéssel tisztázni tudott.

Nem sokkal később a csereként beállt Garnacho veszélyeztetett, de ezúttal sem sikerült bevenni az észak-londoniak kapuját.

A finálé hátralévő részében hiába nyomott továbbra is a Manchester United, egész egyszerűen nem tudtak a Tottenham kapujába találni.

Ange Postecoglou egész évben egyfajta mumusként járt túl Ruben Amorim csapatának eszén, miután az idei negyedik – és egyben  legfontosabb – összecsapásukat is behúzta a Tottenham menedzsereként.

A Tottenham immár 41 éve várt egy újabb európai kupasikerre – a klub legutóbb 1984-ben emelhetett magasba nemzetközi trófeát, így a szurkolóik évtizedek óta reménykedtek a dicsőség visszatérésében.