A zöld-fehérek szlovén kapusa, Marko Ranilovic közel egy évvel ezelőtt védett utoljára tétmeccsen. Az elmúlt hétvégén a Lipcsei Péter vezette NB II-es csapat kapuját őrizte. Bár a csapat 1-0-s vereséget szenvedett a Vasas otthonában, Ranilovic teljesítményére nem lehetett panasz.
– Hosszú idő után tértél vissza, hogy érezted magad a pályán?
– Sajnos elvesztettük a mérkőzést, és a vereséget általában a kapusok emésztik meg legnehezebben – mondta el Marco Ranilovic. – Ezzel én is így vagyok, de a keserűség mellett némi örömre is lehet okom, ugyanis tizenegy hónap után először állhattam a kapuban. Felkészülési meccsen már játszhattam, de tétmeccsen lassan egy éve védtem utoljára. Ez mindenképpen jó érzés volt, még akkor is, ha csupán a másodosztályban kaptam lehetőséget.
– Mi volt az oka annak, hogy tizenegy hónapig nem védtél?
– Megsérültem, majd miután felépültem, már nem én voltam az első számú kapus. Jova Levente jó formában védett, ezért nem tudtam kiszorítani őt, viszont keményen dolgozom, hogy ez sikerüljön. Véleményem szerint a csapatnak is jót tesz a versenyhelyzet.
– Mennyi esélyt látsz arra, hogy újra az NB I-ben bizonyíthass?
– Minden lehetőséget próbálok megragadni, hogy ismét az NB I-es csapat kapuját védhessem. Minden nap azért kelek fel és azért jövök el edzésre, hogy jobb és jobb legyek. Meg akarom mutatni a képességeimet mindenkinek, legfőképpen az új edzőnek. Be akarom bizonyítani, hogy számíthat rám, nemcsak ő, hanem az egész csapat.