Pintér: "Győrben örülünk a sikereknek, de nem ülünk a babérjainkon"

Ha mérlegre tesszük a hat fordulóban megszerzett tizenhárom pontot, elmondható, hogy ilyen kezdésről álmodott?

– Szerettük volna jobban kezdeni a bajnokságot, de sérülések és betegségek miatt sok nehézséggel kellett megküzdenünk. Részben ennek a következménye volt a debreceni vereség és a Haladás elleni döntetlen. Debrecenben is sok gólszerzési lehetőségünk volt, ám azok nagy része kimaradt. A Haladás ellen végig kézben tartottuk a mérkőzést, ám kaptunk egy elkerülhető gólt, de még a kilencvenegyedik percben is megszerezhettük volna a győzelmet, sajnos nem sikerült. A Kaposvár ellen nem játszottunk jól, de már nyertünk és a játékosaink küzdöttek, hajtottak egymásért, ennek is köszönhettük a győzelmet. Az utána következő három meccset megnyertük, közülük kettőt idegenben, a Kecskemét ellen pedig parádéztunk itthon. Örülünk a sikereknek, de nem ülünk a babérokon, hanem dolgozunk tovább. Meg akarjuk verni a Pécset is, aztán következhet a Videoton elleni rangadó.

Úgy tűnik, fokozatosan javul a csapat játéka. Ön szerint minek köszönhető mindez?

– Három évvel ezelőtt megegyeztem az elnök úrral, hogy egy erős csapatot építünk. Ezt az időszakot éljük. Az építkezés egy tanulási folyamat egyben, amit nem lehet felgyorsítani. Ahogy haladunk előre, úgy lesz még jobb a játék és remélem, úgy jönnek az eredmények is. Most is vannak hibáink, ezek számát igyekszünk csökkenteni és úgy dolgozni a hétköznapokon, hogy a mérkőzéseinken a pozitívumok legyenek túlsúlyban.

Korábban különböző fórumokon gyakran bírálták az ETO játékát, mondván, inkább a védekezésre épít. Ezen a téren változott a helyzet, hiszen most hat meccsen tizenöt gólt szereztek…

– Én szeretném a legjobban, ha minden mérkőzést úgy nyernénk meg, hogy végig támadunk, de ilyen szinten ez ugye már elképzelhetetlen. Örülök, hogy sok gólt szereztünk és látványosságban is léptünk előre. A csapat rengeteget dolgozik az edzéseken azért, hogy ki tudja szolgálni a szurkolókat. Örülök, hogy három válogatott futballistánk van: Lipták és Koltai az A, Varga Roland pedig az utánpótlás-válogatott tagja.

A bajnokság előtt hat plusz egy új játékos érkezett a kerethez. Az ő teljesítményükkel mennyire elégedett?

– Lipták Zoltán egyre jobb formát mutat, egyre megbízhatóbban játszik. Játékbeli és fizikális lemaradással érkezett hozzánk. Nagyszerű hozzáállással, összeszorított fogakkal dolgozott nyáron, mert húzóembere akar lenni a Győrnek. És remélem, hogy az is lesz! Lang Ádám tehetséges fiatal, nagy értéke lehet a magyar futballnak. Minden játékos másként viseli el a ránehezedő terhet, még fel kell építeni őt. Mihai Dina a felkészülés legvégén került hozzánk, remek csapatember. Több feladatot sikeresen old meg, bízom benne, hogy nemsokára megtalálja a góllövő cipőjét is. Nemanja Andric nagy akarattal rendelkezik, aki nagyon szeretne a pályán bizonyítani, ettől görcsös a játéka. Sokat beszélgetünk vele, ezt a görcsösséget akarjuk feloldani benne. Rok Kronavaterről mindenki látja, hogy képzett, jó futballista. A rúgótechnikája, a játékintelligenciája átlagon felüli, belül és szélen is használható. Akaratban kell javulnia. Michal Svec gyors, labdabiztos játékos. Rá is érvényes az, ami valamennyi nyáron igazolt légiósra: jelentős meccshiánnyal jöttek, az idő előrehaladásával jobb teljesítmény fognak nyújtani. Onisor-Mihai Nicorec képességeit jól ismerjük. Az én kérésemre maradhatott Győrben. Hosszú-hosszú sérülés után jó úton halad afelé, hogy ismét a régi legyen.

A két szerb belső védő, Vladimir Djordjevic és Lazar Stanisic régóta hiányzik sérülés miatt. Ők mikor térhetnek vissza?

– Djordjevicet porccal operálták, ő velünk edz egy ideje. Jól mozog, már fontolgattuk a csapatba állítását, de még nem érezte magát százszázalékos állapotban. Szeretnénk, ha szerdán a Ligakupában végig tudna játszani. Stanisic a Sopron elleni előkészületi mérkőzésen kapott rúgást a lábára, elrepedt a térdkalácsa és megsérült a patellát tartó egyik szalag. Eddig Győrben kezelték, most tíz napig Szerbiában egy magánklinikán gyógyítják, rá sajnos úgy tűnik, egész ősszel nem számíthatok.

Több játékos, aki korábban alapember volt a csapatban, mostanában vagy kevesebb szerepet kap, vagy ki is került a keretből. Velük mi a helyzet?

– Mindenkinek be kell látni, hogy a futball csapatjáték, amelyben mindenkinek megvan a feladata, a helye és a szerepe. Ha valaki az egyéni érdekeit nem tudja a közösségé alá rendelni, akkor az nem csapatember. Kevesebbet játszik az is, aki a támadásbeli vagy a védekezésbeli feladatát nem tudja az ETO-nál megkövetelt színvonalon ellátni. Természetesen sérülések és formaingadozások is indokolhatják a cseréket.

Egy kicsit tekintsünk a nem távoli jövőbe. Az ETO utánpótlásából kik azok, akik nemsokára tagjai lehetnek az első csapat keretének?

– Nagy Gergely kapus már a tavalyi bajnokságban be is mutatkozott az élvonalban. Jelenleg úgy látom, hogy az NB II-es csapatból, valamint a fiatalabbak közül is több játékosnak van esélye arra, hogy odakerülhet az első csapathoz, de neveket szándékosan nem akarok mondani.