Nemzetközi labdarúgás

Paul Scholes szögre akasztotta a stoplist

– Nem volt könnyű döntés, de úgy érzem, ez a megfelelő alkalom, hogy befejezzem a pályafutásomat – mondta a 36 éves középpályás a klub honlapján. – Megtisztelő, hogy tagja lehettem idén a klub 19. bajnoki címét megnyerő együttesnek.

A 66-szoros angol válogatott futballista utolsó meccsét a szombati Bajnokok Ligája-döntőben játszotta, a búcsú ugyanakkor szomorúra sikerült, ugyanis a rivális Barcelona 3-1-re győzött. Scholes a 77. percben csereként lépett pályára.

– Nagyon fog hiányozni, elképesztő játékos volt – mondta Sir Alex Ferguson, a Vörös Ördögök vezetőedzője Scholesról, aki azonban ezt követően sem szakad el a Manchester Unitedtől, ugyanis edzői állást kap itt. Scholes egész pályafutása során kizárólag a Manchester United színeiben futballozott, 1994-es debütálása óta 676 mérkőzésen szerepelt. Hosszú karrierje alatt Angliában tíz bajnoki cím, három FA Kupa-, két Ligakupa- és öt Szuperkupa-győzelem részese volt, továbbá kétszer nyert a Bajnokok Ligájában, egy-egy alkalommal pedig a klub Világkupán és a klubvilágbajnokságon bizonyult a legjobbnak a Manchester Uniteddel.

Paul Aaron Scholes (Salford, Greater Manchester, 1974. november 16. – ) angol labdarúgó, aki jelenleg a Manchester Unitedben játszik. Pályafutása eddigi részében kizárólag a Manchester Unitedet szolgálta. 1997 és 2004 között tagja volt az angol válogatottnak is. Részt vett az 1998-as és a 2002-es Vb-n, valamint a 2000-es és 2004-es Eb-n. Vele együtt mindössze kilenc olyan játékos van, aki minden sorozatot egybevéve már több, mint 500 alkalommal lépett pályára a Manchester United színeiben.

Scholes Salfordban született, gyerekként az Oldham Athletic volt a kedvenc csapata, de 14 éves kora óta a Manchester Uniteddel edzett. 1991-ben csatlakozott hivatalosan a csapathoz ifiként, miután elvégezte a Cardinal Langley középiskolát. Utolsó iskolaévében bekerült Nagy-Britannia iskolai válogatottjába.

Pályafutása

Annak az ificsapatnak még nem volt a tagja, mely 1992-ben megnyerte az FA Youth Cup-ot, azaz a fiatalok FA Kupáját többek között David Beckham, Nicky Butt, Gary Neville, Phil Neville és Ryan Giggs részvételével. Egy évvel később azonban már ő is segített a csapatnak eljutni a döntőig. 1993. július 23-án írta alá profi szerződését a Uniteddel, de igazi áttörést az 1994/95-ös szezon hozott számára. Ekkor 17 alkalommal kapott lehetőséget és öt gólt szerzett. 1994. szeptember 21-én mutatkozhatott be a felnőttek között egy Port Vale elleni Ligakupa-meccsen. Csapata 2-1-re nyert, mindkét gólt ő szerezte. Az 1995-ös FA Kupa-döntőn csereként léphetett pályára, a Manchester United végül 1-0-ás vereséget szenvedett az Everton ellen.

Az 1995/96-os idényben több lehetőséghez jutott, mivel Mark Hughes a Chelsea-hez igazolt. A bajnokság első két hónapjában csatárként játszott Andrew Cole ékpárjaként, mivel Eric Cantona éppen eltiltását töltötte. Scholes 14 gólt szerzett minden sorozatot egybevéve, a csapat pedig megnyerte a bajnokságot és az FA Kupát is. Ezzel a United lett az egyetlen csapat, mely másodszor is duplázni tudott. Az 1996/97-es évadban ismét bajnokságot nyert csapatával, de ezúttal csak három gólig jutott 16 bajnoki szereplése alatt.

Scholes 1997-ben mutatkozott be az angol válogatottban egy Dél-Afrika ellen 2-1-re megnyert barátságos meccsen. Részt vett az 1998-as Vb-n, ahol Anglia Kolumbiával, Tunéziával és Romániával került egy csoportba. Tunézia ellen gólt is szerzett. A tizenhatos előterében kapott egy labdát Paul Ince-től, majd jobb lábbal Chorki El Ouaer kapujának felső sarkába lőtt.

Angliát végül Argentína búcsúztatta a Vb-ről. 1999. március 27-én Scholes mesterhármast szerzett a lengyelek ellen. Ezután az ő két góljával nyert 2-0-ra Anglia Skócia ellen. A Háromoroszlánosok ezzel a győzelemmel jutottak ki a 2000-es Eb-re. 1999 júniusában Svédország ellen piros lapot kapott, ezzel ő lett az első és egyetlen angol játékos, akit kiállítottak a régi Wembley stadionban.

Az ezredforduló után Scholes állandó tagjává vált a válogatott középpályájának. A 2002-es Vb-n is szerepelt a nemzeti csapattal. Sven-Göran Eriksson érkezése után gyakran balszélsőként kellett játszania, mivel a svéd mester Steven Gerrardot és Frank Lampardot játszatta középen. A 2004-es Eb után visszavonult a válogatottságtól, mondván, fontosabb neki a családja és a Manchester United. Később Steve McClaren és Fabio Capello is próbálta visszacsábítani, de minden alkalommal nemet mondott.

A következő idényben Scholes hol középpályásként, hol csatárként lépett pályára, hiszen a térdsérüléssel bajlódó Roy Keane-t is pótolnia kellett. A United nem nyert nagyobb trófeát ebben a szezonban. Ez az 1990-es években mindössze másodszor fordult elő velük.

Az 1998/99-es szezonban Scholes kulcsfontosságú tagja volt annak a Manchester Unitednek, mely a bajnokságot, az FA Kupát és a Bajnokok Ligáját is megnyerte. Az FA Kupa döntőjében ő lőtte csapata egyik gólját a Newcastle United ellen. Az Internazionale ellen is betalált a BL negyeddöntőjében, de a Bayern München elleni döntőn eltiltása miatt nem játszhatott.

Scholes a 2002/03-as idényben szerezte a legtöbb gólt, ekkor 20 találattal segítette csapatát, a következő évadra ez a szám 14-re csökkent. A 2005/06-os szezon második részét ki kellett hagynia, mivel összefejelt a Birmingham City egyik játékosával és agyrázkódást szenvedett, melynek következtében látásproblémai lettek. A futballisták körében egyedi volt az esete, így többen attól tartottak, hogy be kell fejeznie pályafutását. A szezon legutolsó meccsén, a Charlton Athletic ellen azonban már pályára léphetett. Egyes hírek szerint a látása nem jött teljesen rendbe.

2006. október 22-én játszotta 500. meccsét a Manchester Unitedben egy Liverpool elleni rangadón, ahol gólt is szerzett. Vele együtt kilencen mondhatják el magukról, hogy elérték ezt a mérföldkövet a Vörös Ördögöknél.

2007. március 3-án egy Liverpool elleni meccsen kiállították. Ez volt az első ilyen alkalom 2005 áprilisa óta. Egy hónappal később az AS Roma ellen is piros lapot kapott a Bajnokok Ligájában.

Scholes 2007. október 23-án térdszalag-sérülést szenvedett, miközben csapatával egy Dinamo Kijiv elleni BL-meccsre készült. 2008 januárjának végéig kellett várnia a visszatérésig. Akkor egy Tottenham Hotspur ellen 3-1-re megnyert FA Kupa-meccsen lépett pályára csereként. 2008. április 23-án lejátszotta 100. BL-meccsét a Barcelona elleni elődöntőben. A visszavágót az ő bombagóljával nyerte 1-0-ra a United. A Chelsea elleni döntőben kisebb sérülést szenvedett és sárga lapot kapott, miután összeütközött Claude Makélélével. Ápolása után visszatért a pályára, majd később Ryan Giggs állt be a helyére. A Manchester United végül büntetőkkel 5-6 arányban győzött.

2008 szeptemberében Scholes felkerült az angol labdarúgás dicsőségfalára. Decemberben, a Daily Mirrornak adott nyilatkozatában azt mondta, két éven belül szeretne visszavonulni. "Úgy gondolom, legfeljebb két évem van még hátra (…) Arra koncentrálok, hogy semmit ne hagyjak abba befejezetlenül."

2009. január 24-én megszerezte első gólját a 2008/09-es szezonban. A Tottenham Hotspur ellen volt eredményes az FA Kupában.

Eredményei a Manchester Uniteddel:

– Premier League-győztes: 1995–96, 1996–97, 1998–99, 1999–00, 2000–01, 2002–03, 2006–07, 2007–08
– FA Kupa-győztes: 1996, 1999, 2004
– Ligakupa-győztes: 2006.2009
– FA Community Shield-győztes: 1994, 1996, 1997, 2003, 2008
– Bajnokok Ligája-győztes: 1999, 2008
– Világkupa-győztes: 1999
– FIFA-klubvilágbajnok: 2008

 

Paul Scholes pályafutásának legjobb fotóit megtekintheti, ha ide kattint.