Csütörtökön ünnepli ötvenedik születésnapját Csák Magdolna 125-szörös válogatott kosárlabdázó.
A szolnoki születésű klasszis az MTI érdeklődésére elmondta, az 1996-ban kezdődött pécsi sikerkorszak előttről is életre szóló emlékeket őriz.
"Kilenc idényt töltöttem el a Tungsramnál, ahol kosárlabdázóvá nevelődtem, és a Tungiban játszottam le első felnőtt bajnoki mérkőzésemet, ott értem be. Ezután két ellentmondásos szezon következett a BSE-nél, az első elég rosszul sikerült, utána viszont hiába jutottunk be a PVSK elleni döntőbe, akkor már Rátgéber László pécsi edzővel alkottunk egy párt, így Glatz Árpád, a BSE trénere nem tett be a csapatba. Hamarosan Pécsre költöztem, de a kapcsolatunk megóvása érdekében egy évet Szekszárdon kosaraztam, amely más szint volt, de akkor választottak először az év játékosává Magyarországon. Aztán közölték, hogy aki ennyi pontot tud dobni a Pécsnek, annak a bajnokcsapatban van a helye, így kerültem a PVSK-ba" – idézte fel Csák Magdolna, aki három bajnoki címet és sorozatban hat kupaaranyat gyűjtött a baranyaiakkal.
"Rengetegszer voltak hatezren a Lauber Dezső Csarnokban, a győzelmek után pedig mindig jött az ünneplés a Széchenyi téren, ezek felejthetetlen pillanatok" – tette hozzá.
A nemzetközi klubsikerek közül a kétgyermekes családanya a 2001-es Euroliga-bronzérmet emelte ki:
"Messinában harmadikok lettünk úgy, hogy az egész szezonban egy meccset vesztettünk, az elődöntőt. Utána a csapatfotón szinte csak én nem mosolyogtam, mert többre vágytam a Final Fourban. Fiatalok és tapasztalatlanok voltunk, ezzel együtt utólag azért ez a bronz bearanyozza a karrieremet" – mondta Csák Magdolna, majd rátért a válogatottbeli szereplésére.
"A nemzeti csapat nekem mindig szent dolog volt az utánpótlásban és a felnőtteknél is, megszoktam, hogy minden nyár pihenés helyett a válogatottal telik. Még fiatal vízhordóként Európa-bajnoki harmadik lettem 1991-ben Izraelben, de ennél is többet jelent nekem az 1997-es Eb-negyedik hely, mivel azt idehaza értük el. Akkor már várandós voltam, a harmadik hónapban jártam Lacikával, de nagyon vágytam rá, hogy ott legyek a pécsi csoportmeccseken és a budapesti végjátékban." – hangsúlyozta.
Csák Magdolna elmesélte, 2002-ben azért döntött a visszavonulás mellett, mert a csúcson akarta abbahagyni.
"Nem akartam a cserepadon ülni, így inkább teljesen felhagytam a kosárlabdával, és fitnesszel kezdtem foglalkozni, voltam kangoo-edző, majd László munkái miatt Moszkvában és Isztambulban is éltünk. Hazaköltözésünk után kezdtük el lerakni egy akadémia alapjait, jelenleg pedig már sportigazgató-helyettesként dolgozom a Rátgéber László Nemzeti Kosárlabda Akadémián" – mondta az ünnepelt, kifejtve, hogy munkahelyén a fiú vonal, az oktatás és a pedagógia, továbbá a kiválasztási program menedzselésével foglalkozik.
"Szeretem a sportmenedzsmentet, nem távolodtam el a kosárlabdától sem, az edző karriernek viszont már nem vágok neki" – fűzte hozzá Csák Magdolna.