Olimpialexikon: Hódít a televízió az Örök Város olimpiáján – 1960. Róma

Róma Budapest elől hódította el a XVII.játékok rendezésének jogát. Az olaszok nagy lendülettel, óriási befektetéssel készültek fel az olimpiára. Róma nemcsak a csúcsok, a méretek és a külsőségek, hanem a meglepetések olimpiája lett, és ez alól szinte egyetlen sportág sem jelentett kivételt.

Rekordnevezés, 83 ország 5346 sportolója érkezett az Örök város gyönyörű antik falai közé. A birkózást ugyanis a Maxentius-bazilikában, a tornát Caracalla termáiban rendezték, míg a maratoni futás célját a Colosseum előtti Costantinus-diadalívnél jelölték ki. Az olimpiai láng a Via Appián érkezett, két nagyszerű csarnokot is felépítettek, emellett a Mussolini idején felhúzott 100 ezer férőhelyes Foro Italico is várta a sportolókat és a közönséget.

Az antikvitás mellett azonban megjelent a modernitás is, miután a római volt az első olimpia, amelyről élő adásban számoltak be a világ (így a Magyar Televízió is) tv-csatornái. Igaz, ekkoriban még nem minden lakásban volt vevőkészülék.

Akik a helyszínen vagy a tv képernyők előtt tekinthették végig az olimpiát, fantasztikus versenyeket láthattak. A maratonfutás győztese az etióp császár, Hailé Szelasszié testőrségének egyik tagja nyerte, Abebe Bikila, mindezt úgy, hogy mezítláb futotta végig a 42 kilométert.

Az atlétikai pálya másik nagy sztárja az amerikai Wilma Rudolph lett, a gyönyörű "Fekete gazella" 100 és 200 méteren is győzött, majd a váltót is győzelemre vezette. Mindezt úgy, hogy egy gyerekkori betegség miatt tíz éves koráig megbénult a lába.

A bokszcsarnokban egy bizonyos Cassius Clay nevű öklöző ámította el a világot – az úriember később Muhammad Ali néven aratta nagyobbnál-nagyobb győzelmeit a profik világában. Szomorúan ért véget a kerékpáros országúti futam: a dán Knud Enemark-Jensen életét vesztette, a jelenlévő orvosok szerint a nagy meleg miatt. Később a boncolás során kiderült, a sportoló amfetamint szedett, tehát doppingolt. Új fejezet indult a sport történetében, és a dopping elleni harc sajnos a mai napig nem érte el célját.

Örömteli, hogy együtt indult a két német csapat Rómában, igaz, a közös zászlóban vita alakult ki, végül az olimpiai jelkép alatt vonultak be a versenyzők. Arattak is aztán a németek, és ettől kezdve jelentek meg a kelet-német sportorvosok is. Az uszodában aratott Dawn Fraser, míg a vitorlás tornát a görög Konsztantinosz nyerte, akit később megfosztottak görög királyi címétől.

1956 eseményei még Rómában is éreztették hatásukat, rengeteg magyar sportoló, edző, és az utánpótláskorúak közül is sokan más országot választottak. Érmeink száma ugyan csökkent, de így is sikerült 21 dobogós hellyel az éremtáblázat hetedik helyén végezni.

Parti János mentette meg a kajakosok becsületét, míg az öttusában megindult a magyar aranytermés: Németh Ferenc egyéniben, míg a Németh-Nagy Imre-Balczó András hármas csapatban vitte diadalra a magyar színeket.

Kardozóink sem okoztak csalódást, egyéniben Kárpáti Rudolf, csapatban Gerevich Aladár megszerezte hetedik olimpiai bajnoki címét is. Róma után azonban ő, valamint Kárpáti Rudolf és Kovács Pál is visszavonult az aktív sportolástól.

Az ökölvívó-csarnok is hozott egy aranyat, a Béka becenévre hallgató Török Gyula abban a ringben nyert, ahol Cassius Clay is fellépett. Nem sikerült azonban felérnie a csúcsra vízilabda-válogatottunknak, valamint a szétesett Aranycsapat romjain újjáépülő labdarúgó-csapatnak, mindkét együttes a bronzéremig jutott.

Róma pedig ismét a szovjetek sikerét hozta, 43 aranyukkal az amerikaiakat (34 győzelem), valamint a házigazda olaszokat előzték meg. Az Örök városban pedig új korszak kezdődött, amely a televízió térhódítását és a dopping megjelenését jelentette.

Forrás: ma.hu