Olimpialexikon: Hiába nyertünk aranyakat, csak ezüstöt kaptunk – 1896., Athén

Az újkori olimpiai mozgalom 1894-ben indult útjára – akkor Páriszban gyűltek össze az ókori játékok feltámasztását szorgalmazó országok képviselői, és akkor dőlt el, hogy az első olimpiának a sportág szülőhazája, Görögország, azon belül Athén adhat otthont. A francia fővárosban alakult meg a Nemzetközio Olimpiai Bizottság (NOB) is, melynek első elnöke a görög Demetriosz Vikelasz lett.

Tervei között az szerepelt, hogy minden olimpiának Athén adjon otthont, ám végül majdnem az első is bedőlt, hiszen a görögök nem éppen sportra úhajtották költeni a pénzüket. Végül aztán Gergo Avenhoff egy millió drachmát fektetett bele a játékokba, így nem volt akadálya, hogy 1896. április 6-án I. György király ünnepi megnyitóbeszédével elkezdődjenek az első újkori játékok.

Az első olimpián 14 nemzet 241 sportolója vett részt (ebből 186 görög volt), az első bajnoki címet (amit akkor még ezüstéremmel jutalmaztak) pedig egy bizonyos James B. Conolly szerezte az amerikaiknak, ezzel vette kezdetét a tengerentúliak páratlan sikersorozata – a 2008-as, pekingi játékokkal bezárólag eleddig összesen 2295 olimpiai érmet nyertek, ebből 929 arany-, 729 ezüst-, 637 bronz medália tulajdonosai.

Visszakanyarodva azonban Athénba: 9 sportág 43 versenyszámában visakodtak a résztvevők, és bizony nekünk, magyaroknak sem volt okunk szégyenkeznivalónk: Hajós Alfréd révén két olimpiai bajnoki címet is elhoztunk a görög fővárosból! A magyar sportoló 100 és 1200 méteres gyorsúszásban is a dobogó legfelső fokára állhatott! 100 méteren győztes időeredménye 1:22.2 másodperc volt – kilenc évvel később Halmay Zoltán első hivatalos világcsúcsa 1:05.8 másodperc volt, míg a ma érvényes, César Cielo Filho által úszott világrekord 46.91 másodperc…

Hajós mellett további négy magyar dobogósnak tapsolhatott a közönség: Dáni Nándor 800 méteres síkfutásban végzett a második helyen, míg Szokoly Alajaos 100 méteres síkfutásban, Kellner Gyula maratonfutásban, Tapavicza Momcsilló pedig teniszben állhatott a dobogó legalsó fokára.

Az első olimpia aranyköpése is egy magyar sportolóhoz, pontosabban Hajós Alfrédhoz köthető. Miután a magyar sportember második aranyát (ezüstjét) is bezsebelte, I. György király megkérdezte tőle, hol tanult meg így úszni. A válasz egyszerűségében volt zseniális: "A vízben, felség."