Olimpialexikon: Az utolsó olimpia Pierre de Coubertin elnöksége alatt – 1924. Párizs

A VIII. nyári olimpiai játékok helyszínét Párizst hat város közül választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Elsősorban Pierre de Coubertin kívánsága volt, hogy az olimpiai mozgalom harmincéves jubileuma alkalmából a játékokat a francia fővárosban rendezzék. A francia kormány hatvanezer férőhelyes többfunkciós stadiont épített (Colombes) versenyek lebonyolításának elősegítésére.

A résztvevő nemzetek száma minden korábbi olimpiánál több volt, a háborúban vesztes országok többsége visszatérhetett az olimpiai közösségbe, mely ekkor 44 nemzetből állt. Magyarország ismét képviselte magát 89 fővel, Németországot az 1920. évi nyári olimpiai játékokhoz hasonlóan azonban ismét nem hívták meg.

Az olimpián – a művészeti versenyeket is beleértve – tizennyolc sportág összesen húsz szakágában százharmincegy versenyszámot rendeztek, melyen összesen 378 érmet osztottak ki, ebből 126 volt arany, Magyarország ebből 9-cel tért haza, melyből 2 volt arany.

Az USA fölénye azonban ezen az olimpián is hatalmas volt, egy híján 100 éremmel tértek haza, és ezeknek majdnem a fele -egészen pontosan 45-  arany színben pompázott, míg az éremtáblázat második helyén álló Finnország 37 medált szedett össze -és a több aranyérem (14) miatt előzte meg a 38 medált gyűjtő házigazda Franciaországot-.

A mieink két aranyát Halasy Gyula és Pósta Sándor szerezte sportlövészetben, illetve vívásban. Vívásban amúgy remekül szerepelt a magyar különítmény, hiszen hét versenyszámból négy érmet is sikerült hazahozni. A mieinknél elmondható, hogy most először vesz részt női sportolónk a játékokon. Az első olimpiai pontszerző magyar női olimpikon Tary Gizella lett, aki tőrvívásban a 6. helyen végzett.

Ezen az olimpián tűnt fel többet között a Tarzan-filmek későbbi főszereplője Johnny Weissmuller, az első olyan ember, aki a 100 méteres távot egy percen belül teljesítette. A későbbi Tarzan ezen az olimpián 3 aranyat szerzett úszásban, egy bronzot pedig férfi vizilabdában.

Komjádi Béla legendás vízilabda csapata pedig a játékok történetének leghosszabb összecsapásán győz – több mint két óra, kétszeri hosszabbítás, hét játékrész után – a négyszeres olimpiai bajnok Nagy-Británia ellen 7:6-ra.