Olimpialexikon: az újkori olimpiák 116 éves történelme

1896. I. nyári olimpiai játékok, Athén (Görögország)

Az újkori olimpiai mozgalom 1894-ben indult útjára – akkor Páriszban gyűltek össze az ókori játékok feltámasztását szorgalmazó országok képviselői, és akkor dőlt el, hogy az első olimpiának a sportág szülőhazája, Görögország, azon belül Athén adhat otthont. A francia fővárosban alakult meg a Nemzetközio Olimpiai Bizottság (NOB) is, melynek első elnöke a görög Demetriosz Vikelasz lett. Bővebben itt!

1900. II. nyári olimpiai játékok, Párizs (Franciaország)

Mint azt sorozatunk első részében már említettük, 1894-ben Párizsban alakult meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), hála a francia Pierre de Coubertin báró hathatós közreműködésének. Így aztán Athén hiába szerette volna azt, hogy minden további (akkor még nem) ötkarikás eseménynek a görög főváros adjon otthont, a NOB ezt másként gondolta, és a századfordulón Coubertin hazájába vitte az olimpiát. Mindenki azt gondolta, hogy színpompássabb, nagyobb szabású, és sokkal jobb játékokat rendeznek majd Franciaországban, mint négy évvel korábban, és majd milyen sokáig beszélni fognak erről a seregszemléről – nos, sokáig beszéltek is, ám nem éppen pozitív visszhangokkal…  Bővebben itt!

1904. III. nyári olimpiai játékok, St. Louis (Egyesült Államok)

Az 1904-es játékokat eredetileg Chicagónak ítélte a NOB, ám mivel ebben az esztendőben St. Louis rendezte a világkiállítást (ekkor ünnepelte az Egyesült Államok Louisiana megvételéne 100. évfordulóját), Theodore Roosevelt elnök úgy határozott, a szeles észak helyett délen tartják meg az olimpiát. Bővebben itt!

1908. IV. nyári olimpiai játékok, London (Egyesült Királyság)

1904-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Rómát bízta meg a negyedik újkori olimpia megszervezésével. Később az országban a Vezúv kitörése súlyos károkat okozott, és a helyreállítás magas költségeire hivatkozva a város visszalépett, helyét pedig London vehette át. Abban az évben, 1906-ban Görögország „időközi” olimpiát rendezett, mivel a görög vezetés a két korábbi torna (Párizs, St.Louis) szervezésével elégedetlen volt. Bővebben itt!

1912. V. nyári olimpiai játékok, Stockholm (Svédország)

Stockholm olyan olimpiát rendezett, amilyet senki más addig. Modernet, látványosat és sportosat.Pedig eredetileg nem is a svéd fővárost jelölték rendezőnek, hanem Berlint. A németek azonban visszamondták a Játékokat, és Stockholm – utólag kiderült, szerencsére – azonnal beugrott. És rendezett egy olyan olimpiát, hogy mindenki elégedetten térhetett haza. Bővebben itt!

1920. VII. nyári olimpiai játékok, Antwerpen (Belgium)

Új hagyományt teremtve itt hangzott el az első sportolói eskü, és ugyancsak először húzták fel az olimpiai zászlót, amely az öt földrész fiataljainak összefogását szimbolizálja. A rendezés jogát eredetileg Budapest nyerte meg, de politikai döntés miatt a jogot elvették, Magyarország és az első világháború többi vesztese nem is indulhatott az olimpián. A résztvevő 29 nemzet között már jelen voltak a háború utáni Európa új államai: Csehszlovákia, Észtország és Jugoszlávia. Bővebben itt!

1924. VIII. nyári olimpiai játékok, Párizs (Franciaország)

A VIII. nyári olimpiai játékok helyszínét Párizst hat város közül választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Elsősorban Pierre de Coubertin kívánsága volt, hogy az olimpiai mozgalom harmincéves jubileuma alkalmából a játékokat a francia fővárosban rendezzék. A francia kormány hatvanezer férőhelyes többfunkciós stadiont épített (Colombes) versenyek lebonyolításának elősegítésére. Bővebben itt!

1928. IX. nyári olimpiai játékok, Amszterdam (Hollandia)

Bár Los Angeles is pályázott, a háborús feszültségek miatt végül Amszterdam kapta meg az 1928-as olimpia rendezési jogát, ráadásul a németek letöltötték "eltiltásukat", és 1912 óta először újra ott lehettek legjobb sportolóik a holland fővárosban. Bővebben itt!

1932. X. nyári olimpiai játékok, Los Angeles (Egyesült Államok)

A X. olimpia ismét az újvilágba került, de sokkal jobb körülmények közé, mint ami ST. Louisban volt. A rendezésben felhasználták a technika vívmányait, ami kiválóan szolgálta a tájékoztatást. A nagy gazdasági válság ellenére 40 ország vett részt az olimpián, mindenki ott volt, aki számított. Los Angeles elhódította Párizstól a csúcsok olimpiája címet, atlétikában és úszásban 35 olimpiai, és egy sereg világrekord dőlt meg. Érdekesség, hogy atlétika számaiban országonként csak három versenyző indulhatott. Bővebben itt!

1936. XI. nyári olimpiai játékok, Berlin (Németország)

A helyszín kijelölését a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az 1931-es barcelonai ülésszakán döntötte el. A nemzetiszocialisták 1933-as hatalomra jutása miatt elterjedt a hír, hogy Németországot megfosztják az olimpiai játékok rendezési jogától. A júniusi bécsi ülésen a német kormány képviselője kijelentette, hogy tiszteletben tartják az olimpiai szabályzatot, és a német származású üldözöttek részére is lehetővé teszik a játékokon való részvételt. E nyilatkozat folytán a NOB meghagyta Berlinnek a megrendezési jogot. Bővebben itt!

1948. XIV. nyári olimpiai játékok, London (Egyesült Királyság)

A második világháború miatt tizenkét éves szünet volt a négyévenként megrendezett olimpiák sorában. Az elmaradt 1940-es és 1944-es nyári olimpia csak sorszámot kapott. Az 1940-es, XII. nyári olimpia rendezésére eredetileg – London, majd Tokió lemondása után – Helsinki kapott jogot, a háború kitörése azonban megakadályozta a játékok megrendezését. Szintén elmaradt a XIII. nyári olimpia, melynek rendezésére a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nyolc város közül – szavazással – Londont választotta ki. A második világháború utáni első olimpia rendezésére hat város pályázott, de a NOB a rendezési jogot szavazás nélkül Londonnak ítélte. A háborúban vesztes Németország nem kapott meghívót, Japán nem fogadta el, a szovjetek pedig még kitartottak elszigeteltségük mellett. A versenyeken ötvenkilenc nemzet négyezer-száznégy sportolója vett részt. Bővebben itt!

1952. XV. nyári olimpiai játékok, Helsinki (Finnország)

Finnország először rendezhetett olimpiát, és a derék északiak nem is okoztak csalódást. A 69 ország 4925 sportolójának részvételével zajlott játékokat akkor "minden idők legjobb olimpiájának" nevezték, és a finneknek sikerült kiváló játékokat rendezniük. Bővebben itt!

1956. XVI. nyári olimpiai játékok, Melbourne (Ausztrália)

A négy évvel korábbi szenzációs szereplés túlszárnyalására készültek sportolóink, joggal. Elfogulatlanul is minden idők legerősebb olimpiai csapata utazott volna Ausztráliába, és legalább húsz aranyérmet vártak vezetőink a gárdától. A történelem sodrása azonban elsodorta a reményeket. Mire a távoli Ausztráliában decemberben fellobbant a láng, addigra itthon már újra szovjet csapatok és szovjet-barát vezetés uralta a terepet. Sportolóink közül sokan ki sem jutottak Melbourne-be, akik pedig jelen voltak, megtépázott idegekkel, az otthon maradottakért izgulva versenyezték végig a XVI. Nyári Olimpiai Játékokat. Bővebben itt!

1960. XVII. nyári olimpiai játékok, Róma (Olaszország)

Róma Budapest elől hódította el a XVII.játékok rendezésének jogát. Az olaszok nagy lendülettel, óriási befektetéssel készültek fel az olimpiára. Róma nemcsak a csúcsok, a méretek és a külsőségek, hanem a meglepetések olimpiája lett, és ez alól szinte egyetlen sportág sem jelentett kivételt. Bővebben itt!

1964. XVIII. nyári olimpiai játékok, Tokió (Japán)

Ázsia története során először rendezhetett olimpiai játékokat, és nem is akármilyen módon tette azt. Tokió már 1940-re megkapta a játékok rendezési jogát, a Kína elleni háború miatt azonban a NOB elvette a lehetőséget a japánoktól. Igaz, a helyettesként beugró Helsinki pedig a második világháború kitörése miatt nem fogadhatta a sportolókat. Bővebben itt!

1968. XIX. nyári olimpiai játékok, Mexikóváros (Mexikó)

Sokan féltették a játékokat Mexikóvárostól, az eredmények azonban azt igazolták: az aggodalom alaptalan volt. Pedig soha még ilyen magasan a nem rendeztek olimpiát. A 2240 méteres tengerszint feletti magassággal nehezen küzdöttek meg a versenyzők, bár a világcsúcsok és olimpiai rekordok nem erről tanúskodnak. Mexikóban azonban nem csak a magasság okozott problémát. Bővebben itt!

1972. XX. nyári olimpiai játékok, München (Németország)

1972. szeptember ötödikén új fejezet nyílt a sport történelmében. Többé nem a béke és békesség jelképe lett az olimpia. Pedig minden gyönyörűen indult. Németország és München feledtetni kívánta a nácizmus rémtetteit, nem véletlenül a bajor fővárost jelölte ki a Német Olimpiai Bizottság a játékok megrendezésére – azt a várost, ahonnan Hitler és társai pusztító útjukra indultak. A város szinte megújult, korszerű létesítmények, kényelmes olimpiai falu fogadta 122 ország 7156 versenyzőjét. Bár 27 afrikai ország bojkottot hirdetett Rhodesia jelenléte miatt, az afrikai ország versenyzőit hazaküldték, így a távolmaradással fenyegetőzök is rajthoz álltak Münchenben. Bővebben itt!

1976. XXI. nyári olimpiai játékok, Montreal (Kanada)

Minden idők legveszteségesebb olimpiáját rendezték a kanadaiak. A tervezett 310 millió helyett 1400 millió dollárba kerültek a költségek. Ráadásul politikai vita és bojkott is beárnyékolt a játékokat. Bővebben itt!

1980. XXII. nyári olimpiai játékok, Moszkva (Oroszország)

Egy újabb olimpia, amely a nagypolitika miatt nem lehetett teljes, és nem koncentrálhatott a lényegre: a sportra. Pedig Moszkva nem akármilyen olimpiát kívánt rendezni: korszerűsítették a repülőteret, több sportcsarnok, uszoda épült, megteltek az üzletek addig üresen kongó polcai. Aztán közbeszólt a politika, és a hidegháború. Bővebben itt!

1984. XXIII. nyári olimpiai játékok, Los Angeles (Egyesült Államok)

Los Angeles 1932 után másodszor rendezhetett olimpiát. A négy évvel korábbi csonka játékok után a NOB – élén Samaranch-csal – mindent megtett, hogy ezúttal ne essen csorba az olimpiai játékok becsületén, azonban a politika ismét győzedelmeskedett. Bővebben itt!

1988. XXIV. nyári olimpiai játékok, Szöul (Dél-Korea)

Moszkva és Los Angeles után sokan úgy gondolták, az olimpiai mozgalom már sosem lesz olyan, mint régen. Szerencsére tévedtek. Pedig 1988-ban sem ment minden egyszerűen. Amikor a NOB Szöulnak adta a rendezés jogát, sokan ijedten hívták fel a figyelmet: egy diktatórikus, az északi "testvérével" fagyos viszonyban lévő ország várja a világ sportolóit. Bővebben itt!

1992. XXV. nyári olimpiai játékok, Barcelona (Spanyolország)

Nagyot változott Szöul óta a világ képe: leomlott a berlini fal, megszűnt a Szovjetunió, szétesett Jugoszlávia, a korábban kirekesztett államok is közeledni kezdtek a világ többi országához. Ennek megfelelően Juan Antonio Samaranch szülővárosa, Barcelona nagyszerű hangulatú, békés, bojkott-mentes olimpiát rendezett 1992-ben. Új részvételi rekord született, 169 ország 9367 sportolója vett részt a katalánok által rendezett olimpián. Önállóan indultak a függetlenné vált balti államok, míg a nagy Unió 12 állama Független Államok Közössége (FÁK) néven indult. Bővebben itt!

1996. XXVI. nyári olimpiai játékok, Atlanta (Egyesült Államok)

Már a helyszín kiválasztás bombameglepetést okozott. Mindenki tutira vette, hogy a centenáriumi olimpiát nem rendezheti más, csak a száz évvel korábban az elsőt rendező Athén. Végül győzött az üzleti érdek, így Georgia államé lett a XXVI. Nyári Olimpia rendezési joga. Bővebben itt!

2000. XVII. nyári olimpiai játékok, Sydney (Ausztrália)

Juan Antonio Samaranch, leköszönő NOB elnök minden idők legnagyobb olimpiájának nevezte a Sydney-i játékokat. Nos, méretét tekintve feltétlenül igaza volt: 199 ország, 10651 sportoló, még soha ennyien nem vettek részt ötkarikás játékokon. De nem csak mennyiségileg számított kiemelkedőnek a 2000-es olimpia. A nagyszerű szervezettség kiváló hangulattal ötvöződött, derűs, kedves önkéntesek segítették a jelenlévők mindennapjait. Bővebben itt!

2004. XXVIII. nyári olimpiai játékok, Athén (Görögország)

Azok után, hogy az 1996-os aranyolimpiát nem Athén kapta, borítékolni lehetett, hogy a NOB előbb-utóbb megpróbálja kiengesztelni a világot. Tekintve, hogy az atlantai játékokat szinte mindenki kritizálta, az akkor még Juan Antonio Samaranch vezette testület mindjárt az első kínálkozó alkalmat megragadta a jóvátételre: egy évvel Atlanta után, 1997 szeptemberében Athénnak adta a XXVIII. nyári olimpia rendezési jogát. Bővebben itt!

2008. XXIX. nyári olimpiai játékok, Peking (Kína)

Pekingbe úgy érkezett a magyar csapat, hogy még ott voltak a fejekben, az emlékekben a 2004-es, athéni események, és a magyar csapatot ott körülvevő doppingbotrány. Az első, és legfontosabb feladat tehát a renomé helyreállítása volt. Bővebben itt!