Olimpialexikon: Amerikai dominancia, nélkülünk – 1920. Antwerpen

Új hagyományt teremtve itt hangzott el az első sportolói eskü, és ugyancsak először húzták fel az olimpiai zászlót, amely az öt földrész fiataljainak összefogását szimbolizálja. A rendezés jogát eredetileg Budapest nyerte meg, de politikai döntés miatt a jogot elvették, Magyarország és az első világháború többi vesztese nem is indulhatott az olimpián. A résztvevő 29 nemzet között már jelen voltak a háború utáni Európa új államai: Csehszlovákia, Észtország és Jugoszlávia.

Az 1912-es olimpia után, 1916-ban a sportolókat Berlin látta volna vendégül, de a világháború közbeszólt. Pierre de Coubertin minden elkövetett azért, hogy az olimpiai mozgalmat megóvja a békétlenségektől. Javaslatára a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1913-ban sportpszichológiai kongresszust hívott össze Lausanne-ba. Azt remélte, hogy egy ilyen széles körű vitával újabb híveket szerezhet az olimpiai gondolatnak. Majd azt javasolta, hogy a játékok huszadik évfordulóját ugyancsak kongresszuson ünnepeljék meg Párizsban. Noha az évfordulóról Párizsban és Alexandriában megemlékeztek, a Berlinbe tervezett olimpia a háború miatt elmaradt

A VII. olimpiai játékok rendezési jogát 1914. júniusi ülésén előzetes szavazás alapján Budapest kapta. Amikor a háború után 1919 tavaszán Lausanne-ban ismét összeült a NOB Lyon és Antwerpen közül a belga kikötőváros kapta a rendezést. Ezen az ülésen döntött úgy a NOB, Pierre de Coubertin elnök minden erőfeszítése ellenére, hogy a központi hatalmak, mint a világháború előidézőinek versenyzőit nem hívják meg az olimpiára.  A NOB döntése alapján: Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország és Törökország sportolói nem vehettek részt a VII. olimpiai játékokon.

A mieink nélkül zajlottak tehát a játékok, melyen összesen 157 versenyszámot rendeztek. Az éremtáblázat első helyén az Egyesült Államok végzett, meggyőző 95 éremmel (melyből 41 volt arany), míg mögöttük Svédország, majd Nagy-Britannia végzett. A britek azonban már jóval kevesebb, mint fele annyi éremmel, 43 medállal zárták a játékokat.

A nyári játékokban szerepet kapott két téli sport is, a jégkorong, valamint a műkorcsolya. Az 1920-as olimpia legnagyobb szenzációja azonban minden bizonnyal a svéd Oscar Swahn volt, aki 72 évesen, lövészetben szerzett ezüstérmet, és vált minden idők legidősebb olimpiai érmesévé.