Olimpialexikon: a fél világ nélkül – 1980. Moszkva

Egy újabb olimpia, amely a nagypolitika miatt nem lehetett teljes, és nem koncentrálhatott a lényegre: a sportra.

Pedig Moszkva nem akármilyen olimpiát kívánt rendezni: korszerűsítették a repülőteret, több sportcsarnok, uszoda épült, megteltek az üzletek addig üresen kongó polcai. Aztán közbeszólt a politika, és a hidegháború.

1979. december 26-án szovjet csaptok bevonultak Afganisztánba "rendet teremteni." Az USA elnöke, Jimmy Carter szinte azonnal bojkottot hirdetett. Hosszú harc indult a NOB-ban és az Amerikai Olimpiai Bizottságban, hogy az elnök akaratát megváltoztatassák.

Mivel azonban a Szovjetunió nem vonta ki csapatait déli szomszédjából Carter felhívásának megfelelően, maradt a bojkott. Az amerikai elnök felhívásához 42 ország csatlakozott, köztük az NSZK és Japán is. Az angol miniszterelnöknő, Margaret Thatcher próbálta, viszont nem tudta megakadályozni országa válogatottjának kiutazását – ez jól mutatja a korabeli brit sportelit erejét és lobbijának támogatottságát. Követve a NOB nemzetközi álláspontját, ragaszkodtak a sport napi politikától való független működéséhez, és akaratukat keresztül is tudták vinni.

A moszkvai olimpiát végül mindössze 81 ország részvételével, 5217 sportoló előtt (4092 férfi és 1125 nő) nyitották meg, nagyon erős biztonsági intézkedések közepette. A résztvevő országok válogatottai közül néhányan azért kifejezték nemtetszésüket a szovjet politikával kapcsolatban, ennek jelzéséül némely csapat nem vonult fel a bemutatkozón, más csapatok pedig győzelmük esetén nem országuk lobogóját, hanem az olimpiai zászlót vonták fel és a zenekar az olimpiai himnuszt játszotta.

Nem meglepő módon a szovjet és kelet-német versenyzők taroltak, ketten együtt 127 aranyat szereztek, míg a többi nemzet összesen 77-et. Született 36 világ-, 39 Európa- és 74 olimpiai csúcs.

Magyar részről 263 versenyző indult, az első bajnokunk Varga Károly lett lövészetben, kisöbű puskában. Első bajnoki címünket Varga Károly nyerte, aki a sportlövők kisöbű versenyében utasított mindenkit maga mögé. Sajátos gyakorlataival világhírt szerzett tornászunk, Magyar Zoltán Montreal után ismét első lett lólengésben. A Foltán-Vaskúti páros az 500 méteres kenu kettesben állhatott a dobogó tetejére. Úszóink közül Wladár Sándor 200 méter háton, súlyemelőink közül Baczakó Péter félnehézsúlyban lett aranyérmes. A Hegedűs Csaba vezette birkózó csapatból ketten is remekeltek, kötöttfogásban Kocsis Ferenc (74kg) és Növényi Norbert (90kg) is bajnoki címmel végzett. Született még 10 ezüstérem és 15 bronz, összesítésben Magyarország a hatodik helyen végzett az éremtáblázaton.

A legemlékezetesebb csata  két brit futó között zajlott. Sebastien Coe 800 méteren volt korábban szinte verhetetlen, míg Steve Ovett 1500-on. Mindkét számban hatalmas csatát vívtak a Luzsnyiki stadionban, amelynek végén 800-on Ovett, Coe pedig 1500-on nyert… Vagyis egyikük sem kedvenc számában… Sebastien Coe egyébként jelenleg a 2012-es olimpia szervezőbizottságának elnöke.

Nadia Comaneci Montreal után ismét tarolt, ezúttal két arany- és két ezüstéremmel búcsúzott az olimpiától. A játékok legsikeresebb versenyzője a szovjet Alekszandr Gyityatyin lett, aki nyolc éremmel (közte három arannyal) zárt a tornacsarnokban. Papp Laci nyomdokaiba lépett a kubai Teofilo Stevenson, aki München és Montreal után zsinórban harmadik aranyérmét szerezte a bokszcsarnokban.

Újabb etióp futóklasszis tűnt fel a színen, Miruts Yifter, akinek születési idejét gyermekkorában eltűnt papírjai miatt nem lehetett pontosan beazonosítani. Bár szemre lényegesen idősebb volt mezőnyénél, 5000 és 10 000 méteren is elsőként futott célba.

Egy fontos sportdiplomáciai fordulópont is bekövetkezett Moszkvában: megválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökévé a spanyol Juan-Antonio Samaranchot, aki több, mint harminc évig a NOB elnöki székéből irányította a szervezetet, és aki forradalmasította az olimpiai eszmét.

Erre, valljuk be, szükség is volt, hiszen már Montrealban érezhető volt, valami nem stimmel, Moszkvában és Los Angelesben aztán egyértelművé vált, az olimpiai eszme kisiklott eredetileg kitűzött vonaláról.

Forrás: sport.ma.hu, fn.hir24.hu