Juan Antonio Samaranch, leköszönő NOB elnök minden idők legnagyobb olimpiájának nevezte a Sydney-i játékokat. Nos, méretét tekintve feltétlenül igaza volt: 199 ország, 10651 sportoló, még soha ennyien nem vettek részt ötkarikás játékokon. De nem csak mennyiségileg számított kiemelkedőnek a 2000-es olimpia. A nagyszerű szervezettség kiváló hangulattal ötvöződött, derűs, kedves önkéntesek segítették a jelenlévők mindennapjait.
A 6 milliárd dollárból megrendezett játékokon olyan sportágak mutatkoztak be, mint a triatlon, a tékvandó, illetve a hölgyek között a kerékpár, öttusa, a súlyemelés és a vízilabda. Már a megnyitóünnepély is nagyszabásúra sikeredett. Az olimpiai lángot az ausztrál őslakos felmenőktől származó Cathy Freeman gyújtotta meg, majd tíz nappal később megnyerte a 400 méteres gyorsfutást. A kajakozó Birgit Fischer két arannyal zárt, így ő lett az első női sportoló, aki az olimpiák történetében húsz érmet szerzett.
Ami az ötkarikás játék további kiemelkedő alakjait illeti: a cselgáncsozó Ryoko Tamura Barcelonában és Atlantában vesztett a fináléban, ezúttal azonban diadalmaskodott. Három-három olimpiai bajnoki címet szerzett az amerikai futó Marion Jones és az ausztrálok csodaúszója, Ian Thorpe. Amerikai kézbe került mindkét kosárlabda, a baseball és a softball arany, újabb afrikai győzelem született labdarúgásban – Nigéria Atlanta-i sikere után ezúttal Kamerun diadalmaskodott, míg a hölgyeknél norvég győzelem született.
Negyvennégy év után térhettek vissza a magyar sportolók Olimpia ürügyén Ausztráliába, de micsoda különbség volt a két "látogatás" között. 1956-ban szinte kiszöktek versenyzőink az országból a forradalmi helyzet miatt, ezúttal egy teljesen más világrendben pusztán a sportra koncentrálhattak. A magyar olimpikonok nyolc aranyéremmel tértek vissza Sydney-ből, igaz, a győzelmek felét az utolsó napon szerezték sportolóink. Nézzük tehát a győzelmeket! Kovács Ági 200 mellen hatalmas hajrával győzött, soha nem feledhető élmény, ahogy az azóta elhunyt Knézy Jenő "beüvölti" Ágit a célba, aki a dobogón – velünk együtt – zokogott a Himnusz hallatán.
Vívóink aranyát Nagy Tímea hozta párbajtőrben, míg "Szilas" is a csúcsra ért, azaz Csollány Szilveszter lett a gyűrű ura. Huszonnégy év elteltével állhatott az olimpiai dobogó legfelső fokára a férfi vízilabda válogatott, Benedekék a fináléban 13-6-ra "alázták le" az orosz válogatottat. Kásásék mellett az utolsó napon nyert olimpiai bajnoki címet Kolonics György (kenu 500 m), a Kammerer Zoltán-Storcz Botond kajak kettes, a Pulai Imre-Novák Ferenc kenu páros, illetve a Kammerer, Storcz, Vereczkei Ákos, Horváth Gábor alkotta kajak négyes.
Hatalmas balszerencsével veszített viszont női kézilabda-válogatottunk, amely a fináléban hatgólos vezetés után kapott ki Dániától, de a lányok így is minden dicséretet megérdemeltek. Akárcsak az egész magyar olimpiai csapat, amely nyolc arany-, hat ezüst- és három bronzérmével az éremtáblázat tizenharmadik helyén végzett. A tabella élén ismét az Egyesült Államok végzett – 39 arany, 25 ezüst, 33 bronz -, az oroszok – 32-28-28 – és az egyre erősebb kínaiak – 28-16-15 – előtt. Sydneyt elkerülték a nagyobb botrányok, az Atlanta-i robbantás okozta hangulatnak nyoma sem volt, így talán jogos Samaranch elnök értékelő köszöntője.