Olimpiai bajnok vízilabdázónk a Madách Színháznak csempészett
Csapó Dudi, ahogy a köznyelv igazán ismeri elmondása szerint abszolút szórakozásból tette, amit tett, de végül meglepődött, hogy mennyi pénzt lehet keresni a csempészett nyugati termékekkel. Csapó Gábor a Neo FM Bumeráng című műsorában beszélt az ezzel kapcsolatos élményeiről: – Eleinte nem foglalkoztatott a dolog, szerencsére nem szorultam rá a mellékkeresetre – kezdte az olimpiai bajnok vízilabdázó. – Azonban egyszer egy bulin odajött hozzám a Madách Színház kellékese és megkért arra, hogy hozzak neki Olaszországból pepi ragasztót, amit mint később kiderítettem a parókák felragasztásához használtak fel. Azt kérte tőlem a srác, hogy amennyit csak tudjak hozzak haza. Jót nevettem az egészen, de amikor a Faragóval kint sétáltunk Olaszországban elhaladtunk egy kellékes bolt előtt, amibe végül bementünk. Egy karton pepi ragasztót vettünk valami nagyon kevés pénzért, de itthon egy zsák pénzt kaptam érte a Madách Színház kellékesétől. Körülbelül egy autóra elegendő összeget.
Az olimpiai bajnok vízilabdázó ezután is hozott be külföldi termékeket, de elmondása szerint a számítástechnika megjelenésétől kezdve már nem foglalkozott a csempészéssel, mint mondta a sportolókkal a Gentlemen’s agreement jegyében nem foglalkoztak a határőrök, amennyiben egy-két bőröndnyi csempészáruval jöttek haza, de aki túlzásba vitte azt kegyetlenül lekapcsolták.
|
Névjegy: Csapó Gábor, dr. (Budapest, 1950. szeptember 20.-) olimpiai bajnok, 272-szeres magyar válogatott vízilabdázó, edző, jogász. A vízilabdázást kilenc évesen kezdte. 1972-ig az Újpesti Dózsa, 1973-ig a SZEOL AK, 1984-ig a Budapesti Vasas, majd 1985-től az olasz Síracusa Palermo játékosa volt. 1970-től kezdődően tizenhat éven keresztül, összesen 272 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Játékosként része volt a magyar válogatott valamennyi ebben az időszakban elért sikerében. Az aktív sportolást 1986-ban fejezte be. A válogatottól egy 1993-ban lejátszott világválogatott elleni mérkőzésen vonult vissza. 2000-ben beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába. 1972-től 1973-ig a szegedi József Attila Tudományegyetem, majd 1973-tól a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának hallgatója volt. 1977-ben állam- és jogtudományi doktori oklevelet szerzett. Visszavonulása után 1990-ig Syracusa Palermo, majd 1992-től 1993-ig a Vasas-Plaket vezetőedzője lett. 1989-ben megpályázta a szövetségi kapitányi posztot, de nem kapott szavazatot. 1994-ben Faragó Tamással Budapesten vízilabda-iskolát nyitott és egy informatikai részvénytársaságnál jogászi állást vállalt. 1998-ban jelölték a vízilabda szövetség elnökének, de nem vállalta a jelölést. 2001-től ismét edző, először az ÚTE, majd 2003-tól az FTC vízilabdacsapatánál. 1979-ben a Ki beszél itt szerelemről (rendezte: Bacsó Péter) című filmben főszerepet alakított. Sporteredményei: |
