![""]("/files/upload/puskasek.jpg")
Purczeld Ferenc néven született 1927. április 1-én, a család 1937-ben vette fel a Puskás nevet, mely később a 20. század legismertebb magyar szava lett a nagyvilágban.
Puskás Ferenc hazai karrierje során egy klubban játszott, az ötvenes években Kispest AC-ről Budapest Honvédra keresztelt csapatban 349 bajnokin 358 gólt szerezve lett ötször bajnok és négyszer gólkirály.
A magyar válogatottban 1945-ben Ausztria ellen góllal debütált és az Aranycsapat kapitányaként 1956-ig összesen 85 találkozón 84-szer talált be. Címeres mezben olimpiai bajnok (1952, Helsinki) és világbajnoki ezüstérmes (1954, Svájc), valamint az Eb elődjének tekinthető Gerö-Svehla-kupa győztese (1953).
A forradalom eseményeiből kimaradt, mivel a Honvéd tagjaként előbb BEK-mérkőzést játszott a Bilbao ellen, majd a kommunista államvezetés tiltásának ellenére dél-amerikai túrán vett részt, ahonnan a kilátásba helyezett szankciók miatt már nem tért vissza hazájába.
A 18 hónapos nemzetközi eltiltás után 1958-ban a Real Madridhoz igazolt. A királyi klubhoz jelentős súlyfelesleggel érkezett, de rövid időn belül itt is világklasszis teljesítményt nyújtott. A hat bajnoki címe mellett négyszer lett gólkirály, összesen 179 bajnokin 159-szer volt eredményes.
A Bajnokcsapatok Európa Kupáját (BEK) háromszor nyerte meg a Reallal és még kétszer volt döntős. Az 1960-as glasgow-i fináléban négy góllal vette ki a részét az Eintracht Frankfurt elleni 7-3-as győzelemből, ezzel a mai napig fennálló rekordot ért el. Az esztendőt a Penarol elleni világkupa-sikerel zárta. Mindezt egy évvel azután, hogy Santiago Bernabeu elnök azért rúgta ki a BEK-győztes edzőjét, Luis Carnigliát, mert nem játszatta a döntőn a ballábas magyar támadót. Az 1962-ben a Benfica ellen 5-3-ra elveszített döntőben mesterhármast szerzett. A BEK-ben kétszer lett gólkirály. Végül 1966-ban fejezte be impozáns pályafutását.
Puskás az egyetlen játékos a világon, aki gólt lőtt világbajnoki, olimpiai, Európa-bajnoki, BEK- és Világkupa-döntőben is. Többször is közel állt az Aranylabda elhódításához (1956-ban 4. helyezett, 1960-ban 2., 1961-ben 5.), és ki tudja, mi lett volna, ha a keleti blokk szavazóinál nincs központilag fekete listán…
Edzőként mind az öt földrészen dolgozott, a görög Panathinaikoszt 1971-ben BEK-döntőbe vezette. 1993-ban négy mérkőzésen ült a magyar válogatott kispadján.
Megannyi hazai és nemzetközi elismerése, díja közül is kiemelkedik, hogy a kezdetektől, azaz 2004-től egyike volt a Nemzet Sportolóinak, mint ahogy 1998 óta tagja a FIFA Hírességek Csarnokának (International Football Hall of Fame) is, megkapta a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjét a csillaggal. Magyarországon a 20. század legjobb sportolójának, míg a labdarúgás nemzetközi statisztikáival foglalkozó szervezete, az IFFHS által, a 20. század legjobb góllövőjének választották.
A barátai körében "Svábnak", Magyarországon "Öcsinek", Spanyolországban "Panchónak", Angliában "Száguldó Őrnagynak" becézett Puskás súlyos betegség és hosszan tartó kórházi ápolás után 2006. november 17-én hunyt el.
Még élete során nevezték el róla a nemzet első számú – jelenleg átépítés alatt álló – (Nép)stadionját Puskás Ferenc Stadionra.
Népszerűsége és az iránta érzett rajongás az évek során mit sem csökkent, amit jól jelez az egy nappal a születésnapi évfordulója előtt véget ért nemzetközi szurkolói-szavazás , amelyen a világ futballkedvelői a valaha élt legjobb labdarúgónak választották meg a "leghíresebb magyart".
