Nyolcan keveredtek doppinggyanúba a Tour utolsó tíz győztese közül
A többieket vagy hírbe hozták a tiltott teljesítményfokozókkal, vagy eljárás is zajlott ellenük, ám a Tour 108 éves története során mindössze egy bajnokot fosztottak meg utólag doppingolás miatt a címétől: a 2006-os erőpróbát megnyerő amerikai Floyd Landis helyett egy évvel később – az eredetileg második – Oscar Pereirót hirdették ki győztesnek. A világ legrangosabb körversenye szombaton kezdődik.
Az utóbbi tíz Tour-győztes doppinügyei:
Alberto Contador (spanyol), bajnok: 2007, 2009, 2010
A 28 éves sztár augusztusban áll a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) elé pozitív doppingtesztje miatt. A nemzetközi szövetség (UCI) tavaly függesztette fel a versenyzői jogát, miután a Touron adott egyik mintájában klenbuterol nyomaira bukkantak. A spanyol szövetség idén februárban felmentette, mert bizonyítottnak látta, hogy szennyezett marhahússal került a szervezetébe a tiltott anyag. Az UCI és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) megfellebbezte a döntést, s előbbi szervezet azt közölte, hogy ha a CAS helyt ad a fellebbezésnek, akkor visszamenőleg törli a spanyol versenyző idei eredményeit, így például a Giro d,Italián aratott győzelmétől is megfosztja. Contador neve már 2006-ban is felmerült, mint a spanyol "doppingdoktor", Eufemiano Fuentes egyik kliense.
Carlos Sastre (spanyol), bajnok: 2008
A spanyol ONCE csapatnál kezdte profi pályafutását 1997-ben, amelyet az a Manolo Saiz vezetett, aki a Fuentes-botrány egyik főszereplője volt. Sastre ellen azonban sosem zajlott vizsgálat.
Oscar Pereiro (spanyol), bajnok: 2006
A zöld asztalnál szerezte meg utólag a sárga trikót, miután Floyd Landistól elvették a győzelmet túl magas tesztoszteronszintje miatt. Pereiro ugyanazon a Touron pozitív szalbutamoltesztet produkált, de később bizonyította, hogy igazoltan szedett egy asztma elleni szert, amely az anyagot tartalmazta.
Lance Armstrong (amerikai), bajnok: 1999-2005
Az amerikai hatóságok egy éve nyomoznak utána, és sikerük esetén megkérdőjeleződhet a texasi sztár rekordot jelentő hét Tour-diadala. Annyi bizonyos, hogy legalább az 1999-es körversenyen EPO nevű doppingszert használt, ezt egy utólagos elemzés tárta fel 2005-ben. Büntetésre azonban jogi okokból nem került sor, ugyanis az akkori B-próba már nem állt rendelkezésre.
Marco Pantani (olasz), bajnok: 1998
A 2004-ben kokain-túladagolásban elhunyt "Kalóz" ellen több doppingeljárás is zajlott. A legismertebb botránya során vezető pozícióból félbe kellett hagynia az 1999-es Girót, miután kizárták túl magas hematokrit-szintje miatt, amely EPO használatára utal.
Jan Ullrich (német), bajnok: 1997
Az egyetlen német bajnokot 2006-ban hozták összefüggésre Fuentesszel, ezért a T-Mobile csapat nem engedte indulni a Touron. Később a bonni ügyészség bebizonyította, hogy tárolta a vérét a "doppingdoktornál", és fizetett is érte. A pert egy hat számjegyű összeggel kerülte meg.
Bjarne Riis (dán), bajnok: 1996
Az első skandináv győztes 2007-ben ismerte be, hogy 11 évvel azelőtti sikere alkalmával EPO-t, növekedési hormont és kortizont használt. Az UCI azonban közölte, hogy mivel letelt a nyolcéves elévülési idő, már nem lehet elvenni a címet Riistől.
Miguel Indurain (spanyol), bajnok: 1991-1995
A legendás kerekes 1994-ben a Tour de L,Oise során szolgáltatott pozitív szalbutamoltesztet, amely spré formájában engedélyhez kötött. A navarrai egyetemi klinika megerősítette, hogy orvosai írták fel a készítményt.
Gerg LeMond (amerikai), bajnok: 1986, 1989, 1990
Sosem került dopping miatt a hírekbe. A krónikák inkább arról szólnak, hogy 1987-ben sógora egy vadászat során életveszélyesen megsebesítette, ám utána még két Tourt nyert. Az utolsót ráadásul mindössze nyolc mp-es előnnyel, ami a legkisebb különbség a verseny történetében.
Pedro Delgado (spanyol), bajnok: 1988
Csak azért tarthatta meg trófeáját, mert a probenicid nevű "elkendőző szer" akkoriban ugyan szerepelt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tiltólistáján, ám az UCI még nem vette fel a sajátjára. Nem sokkal később az is megtörtént.
MTI
