Nico Williams-ügy: „a baszk romantika győzött a pénz felett!” – Miért maradt Bilbaóban a Barca-célpont?

Az Athletic Bilbao nemcsak megtartotta legnagyobb sztárját, hanem hosszú szerződést kötött vele, ami új korszakot jelezhet a San Mamésban.

A modern futball egyik legnagyobb mellékszínpada mára az átigazolási piac, ahol a drámák és fordulatok legalább annyira lekötik a közönséget, mint egy 90 percen át lüktető rangadó.

A Bilbao az elmúlt két nyáron rendre a főszereplők közé került – annak ellenére, hogy a klub híres szigorú transzferpolitikájáról.

Nico Williams mindkétszer elvitte a show-t, hiszen idén és 2024-ben is nemet mondott a Barcelonának. Ehelyett Bilbaóban maradt, a szezonnyitón pedig rögtön egy góllal és egy gólpasszal vétette észre magát.

Ander Herrera, a baszkok korábbi ikonja szerint mindez egy tudatos, új stratégia eredménye.

„Amikor én játszottam ott, sokan elmentünk – Javi Martínez, Llorente, Laporte és én is. Nem kaptunk időben szerződésajánlatot. Most viszont minden más: Sancet, Vivian vagy éppen Nico is hosszú távú kontraktust kapott. Ez közelebb viszi az Athleticet az élbolyhoz.”

Williams 2035-ig írt alá, jelezve, hisz a csapatban és saját szerepében.

Herrera szerint a fiatal támadó nemcsak kulcsjátékos akar lenni, hanem az is.

„Nico érzi, hogy felelőssége van, nem csak a pályán, hanem a klub képviseletében is. Éhes a sikerre, és hiszi, hogy a Bilbaóval is trófeákért harcolhat.”

Az Athletic-romantika

A baszk gárda sajátossága, hogy a futball rideg világában is képes megőrizni a romantikát.

Az együttes 125. évfordulóján például minden újszülöttnek a klub színeivel és címerével ellátott előkét ajándékoztak, a Király-kupa megnyerésekor pedig egymillió ember ünnepelte Bilbaóban a csapatot – köztük a Williams testvérekkel, akik a szurkolók között sétáltak haza.

Herrera szerint ez adja az Athletic igazi erejét.

„A futball változik, de Athletic nem, vagy nem sokat. Tisztelik a fiatalokat, a szurkolókat, a hagyományokat. A baszkok számára a klub több, mint egy futballcsapat – ez közösség, identitás és büszkeség.”