Nem Dzsudzsák Balázs a legértékesebb magyar futballista

A labdarúgó NB I átlagnézőszáma 2704-ről 2907-re nőtt a legutóbbi szezonban az azt megelőzőhöz képest, egyúttal az élvonalbeli találkozók televíziós nézettsége is négy százalékkal, átlagban majdnem 209 ezerre emelkedett – derült ki azon a sajtóbeszélgetésen, amelyen a hazai futball 2017–2018-as idényéről, valamint 2017-es üzleti évéről készített 8. Sportgazdasági Nagyító elnevezésű elemzését ismertette Muszbek Mihály.

 

A sportközgazdász arról is beszélt, hogy a magyar labdarúgás az elmúlt szezonban a korábbi évekhez mérten összességében eredménytelenebb volt az utánpótlás-válogatottak és a nemzetközi kupacsapatok szereplése, valamint a felnőttválogatott FIFA-világranglistán elfoglalt helyezése alapján, és csökkent az ország UEFA-koefficiense.

 

Kiemelte: a közelmúltban véget ért oroszországi világbajnokság tanulsága, hogy csak azon országok válogatottjai sikeresek, ahol az utánpótlás-nevelés már korosztályos szinten is eredményt hoz. Példaként említette, hogy az U17-es és U19-es korosztály 2000 és 2016 között megrendezett világversenyein a friss vb-győztes franciák utánpótlásgárdái 15-ször jutottak be a legjobb négybe, miközben ez Magyarországnak csak 2009-ben sikerült az U20-as vb-n. Hozzátette: az akkori bronzmérkőzésen legyőzött Costa Rica ott volt Oroszországban, s a 27–29. helyen végzett, keretében négy olyan játékossal, aki az utánpótlás vb-n is szerepelt.

 

Muszbek Mihály hangsúlyozta, hogy a válogatottak erejét jól tükrözi a csapatot alkotó játékosok piaci összértéke, ez Magyarország esetében 2014-ben még 51.7 millió euró volt, tavaly viszont már csak 35.65 millió. A Transfermarkt szerint a jelenlegi legértékesebb magyar labdarúgó Gulácsi Péter (8 millió euró), megelőzve Dzsudzsák Balázst (3.5 millió euró) és Szalai Ádámot (3 millió euró). Minden idők legmagasabb magyar játékjogeladásainak listáját Dzsudzsák vezeti 40.1 millió euróval, itt Szalai a második (15.9 millió euró), és Détári Lajos még mindig felfért a harmadik helyre (10.5 millió euró).

 

A sportközgazdász számításai alapján a magyar utánpótlás-válogatottak 2017–2018-ban összességében 42 százalékos eredményt értek el, míg ez a mutató az előző három esztendőben mindig 50 százalék fölött volt. Az elemzésből kiderül, hogy csapataink a nemzetközi kupákban a 2017–2018-as idényben öt győzelmet és három döntetlent értek el, valamint nyolcszor kaptak ki, így az ország UEFA-koefficiense az előző évi 1.875-ről 1.625-re esett vissza, ami az európai összesítésben már csak a 36. helyhez elegendő, miközben Magyarország 2014–2015-ben még a 31. volt.

 

A magyar válogatott hazai mérkőzéseit a gyengébb eredmények ellenére is átlagban 18 ezren tekintették meg a helyszínen, bár az össznézőszám csökkent. A legnézettebb találkozó a tévében a magyar–portugál vb-selejtező volt 845 ezer nézővel, míg a hazai bajnokságból tavasszal a Videoton–Ferencváros meccsre voltak a legtöbben kíváncsiak (320 ezren) a képernyők előtt.

 

A labdarúgó NB I 12 csapatát működtető gazdasági társaságok a 2017-es üzleti évben a mérlegek szerint 24.98 milliárd forint bevételt könyveltek el 25.08 milliárd forint veszteség mellett, tehát a liga összvesztesége 100 millió forint volt. A mezőnyből hét klub zárt nyereséggel: a Diósgyőr (343 millió Ft), a Videoton (255 millió Ft), a Puskás Akadémia (222 millió Ft), a Bp. Honvéd (146 millió Ft), a Ferencváros (86 millió Ft), a Mezőkövesd (65 millió Ft) és a Paks (31 millió Ft). Öt volt veszteséges: Debrecen (–630 millió Ft), Haladás (–307 millió Ft), Újpest (–183 millió Ft), Vasas (–133 millió Ft) és Balmazújváros (–2 millió Ft).

 

Muszbek Mihály összeállítása szerint a 12 sportvállalkozás üzleti mérlegében 1068 munkavállaló személyi ráfordítása 13.268 milliárd forint volt. Ez alapján a liga összes foglalkoztatottjának átlagos bruttó jövedelme 12.422 millió forint volt. A legjobban kereső mintegy kétszáz ember – ebben a csoportban játékosok, a szakmai stábok egyes tagjai és klubok felső vezetői vannak – valószínűsíthető éves átlagkeresete 52.8 millió forint, ami Kelet-Közép-Európában a legmagasabb, és eléri az osztrák, dán, svéd, belga szint 80 százalékát – olvasható a Sportgazdasági Nagyítóban.

 

A jövőt illetően Muszbek úgy látja, rövid távon sem válogatott-, sem klubszinten nem várható nemzetközi előrelépés. Hosszabb távon pedig akkor lehet fejlődés, ha az akadémiai rendszer gyökeres átalakítást követően az eddigieknél hatékonyabban fog működni.

 

„Egységes koncepcióra van szükség, s meg kell fontolni, hogy a francia és belga példához hasonlóan ne csak a csapatoknak, hanem esetleg a szövetségnek is legyen akadémiája, és kérjék számon az odajuttatott pénzek felhasználását” – hangsúlyozta a sportközgazdász, aki szerint hosszú távon a Szoboszlai Dominik-féle korosztály Kalmár Zsoltékkal együtt akár egy ütőképes válogatottat is alkothat.