NB II: 10 milliárdból tündökölhet régi fényében a vidéki csapat

 

Belga befektetők segíthetik az ETO FC Győrt, akik nemcsak az NB II-be feljutó csapatot, hanem a létesítményeket is megvásárolnák, és a klub hamarosan újra meghatározó szereplője lehetne a magyar futballnak.

 

Emlékezetes kizárása, a Questor csődje, valamint Tarsoly Csaba előzetesbe kerülése óta a Győri ETO két szezont töltött el az NB III-ban. Második nekifutásra sikerült feljutnia az NB II-be, Bekő Balázs irányításával. Drucskó Zoltán az együttessel kapcsolatban kijelentette: „Az biztos, hogy szurkolóink harcos ETO-t látnak az ősszel. Két éven belül szeretnénk feljutni az élvonalba, most az első hat hely valamelyikét célozzuk meg. A sorsunk alighanem augusztusban dől el, amikor hét bajnokit játszunk egy hónap alatt. Egyelőre szerény költségvetéssel, de annál lelkesebben várjuk a rajtot.”

 

Belgák Győrben. Volt már ilyen. Aki ott volt, és átélte, sosem felejti el. Az ETO a fénykorát élte Verebes Józseffel a kispadon, és a zöld-fehérek a bajnoki cím megnyerése után indulhattak a BEK-ben. Az első fordulóban a Standard Liege-zsel kerültek össze.  A nyitány finoman szólva sem sikerült jól: a magyar csapat 5–0-ra kapott ki Liege-ben. Aztán jött 1982. szeptember 29-én a visszavágó, és a Rába ETO szenzációs játékkal ajándékozta meg szurkolóit – telt ház előtt 3–0-ra győzött a belga bajnok ellen. Igaz, ez sem volt elegendő a továbbjutáshoz. A belgák akkor is „sok pénzt hoztak”, a meccs bevétele ugyanis jelentős összeg volt.

 

Most azonban jóval több pénzről van szó. Csaknem tízmilliárd forintról.

 

Belgák Győrben – de már egészen másként. Napvilágot látott, hogy Drucskó Zoltán, az ETO FC Győr ügyvezetője a klub jövőjéről elmondta: több külföldi befektető is érdeklődik. Ám a legkitartóbbnak egy belga csoport tűnik.

 

„Jó érzés, hogy újra felfedezték az ETO-t, újra olyan csapat lettünk, amelynek van, lehet jövője – mondta Drucskó Zoltán a Nemzeti Sportnak. – Ehhez az kellett, hogy feljussunk a másodosztályba. Nem titok, hogy külföldi érdeklődők kopogtatnak az ajtónkon, mert tudják, az ETO igazi már- kanév. Ráadásul olyan infrastruktúrával rendelkezünk, amely Közép-Európában is elismerésre méltó. A belga partnerrel már többször egyeztettünk. A helyzetünk nem egyszerű, ezt felesleges hangsúlyoznom.”

 

„A létesítményeinkkel kapcsolatban felszámolási eljárás folyik, és bűnügyi zárlat van. Úgy vélem, amíg nem rendeződik a jogi helyzet, korai bármiféle jövőképről beszélni. De tény, a belga partner szándékai komolyak, és ha mi itt, Győrben azt szeretnénk, hogy az ETO hosszú távon legyen újra meghatározó tagja a magyar futballnak, akkor nemcsak a csatársorban, a középpályán, hanem a háttérben, főleg anyagi fronton is erősödnünk kell.”

 

Hogy kik ezek a titokzatos belga befektetők?  A kérdésre Békeffy Gábor menedzser adott választ.

 

„Olyan befektetőket képviselek, akik nem csak Belgiumban, de Európa számos országában szereztek már érdekeltséget különböző futballklubokban – mondta a belga-magyar állampolgárságú menedzser, aki a befektetői csoportot képviseli – Jelentős referenciával s jelentős tőkével rendelkező »kérőkről« van szó, akiknek  nemcsak a sport világában, hanem az  ingatlanüzletben is vannak érdekeltségeik. Márpedig az ETO esetében ez fontos szempont.”

 

„A belga fél megvásárolná a teljes létesítményt, a stadiont, a szállodát, az akadémiát, a plázát, és többségi tulajdont vásárolna a futballcsapatot működtető gazdasági társaságban. Túlzás nélkül állítható, ez lenne minden idők egyik legnagyobb futballbiznisze. A belgák vállalják, hogy legalább három évig üzemeltetik és lehetőség szerint az első esztendőben az élvonalba viszik a labdarúgócsapatot. Befejezik, továbbépítik a stadiont, felújítják, és ugyancsak bővítik – legalább harminc szobával – a szállodát, és életet lehelnek, nyereségessé teszik a most igencsak visszafogottan üzemelő plázát.”