Friss hírekFutball hírek

Napóleon-komplexus: minél magasabb vagy, annál több lapot kapsz?!

Kép forrása: Matthew Ashton - AMA/Getty Images

Egy friss Bundesliga-kutatás meglepő eredményre jutott: a bírók tudat alatt keményebben bánnak a náluk magasabb futballistákkal.

A következő alkalommal, amikor egy 190 centis középpályás sárga lapot kap egy ártalmatlan szabálytalanságért, lehet, hogy nem (csak) a szabálykönyvet kell elővennünk, hanem a centimétert is. Egy friss kutatás ugyanis azt sugallja: a bírók hajlamosabbak büntetni azokat a játékosokat, akik fizikailag föléjük magasodnak – ez pedig a közismert „Napóleon-komplexus” egyik modern megnyilvánulása lehet – írja a Daily Mail.

A német Bundesliga 2340 mérkőzésének elemzése alapján a kutatók megállapították: azok a játékosok, akik magasabbak a mérkőzést vezető játékvezetőnél, 9,4%-kal nagyobb eséllyel követnek el megítélt szabálytalanságot, és 7,2%-kal gyakrabban kapnak sárga lapot. Ezzel szemben a náluk alacsonyabb futballisták 12,3%-kal ritkábban esnek áldozatul sípszónak, és 16,5%-kal kisebb eséllyel sárgulnak be.


Mi is az a Napóleon-komplexus?

A Napóleon-komplexus – más néven „kisember-komplexus” – egy pszichológiai jelenség, amely szerint az alacsonyabb testmagasságú emberek hajlamosak túlkompenzálni fizikai hátrányukat domináns, agresszív vagy tekintélyelvű viselkedéssel. A fogalom Napóleon Bonaparte-hoz kötődik, akiről (tévesen) úgy tartották, hogy alacsony termetű volt, és emiatt tört a hatalomra. A komplexus lényege, hogy az illető belső kisebbrendűségi érzéséből fakadóan próbál más területeken fölényt mutatni. Bár a tudományos bizonyítékok vegyesek, a kifejezés gyakran szerepel a közbeszédben, különösen hatalommal bíró személyek viselkedésének leírásakor. A jelenség nemcsak a magánéletben, hanem munkahelyi és sporthelyzetekben is megjelenhet.


A hatás különösen a mérkőzések elején jelentkezik erőteljesen, amikor a bírók – a kutatók szerint – tudat alatt igyekeznek már az elején „megmutatni, ki az úr a pályán”. Az alacsonyabb játékvezetők úgy érezhetik, hogy már megjelenésükkel sem keltenek elég tekintélyt, ezért a pályán más eszközökhöz, például szigorúbb ítéletekhez nyúlnak.

A tanulmány nemcsak a futballra vonatkozik – a készítők szerint ez a fajta „kisember-komplexus” más szakmai környezetekben is kimutatható, például üzleti tárgyalásokon, állásinterjúkon vagy vezetői pozíciók betöltésénél. A fizikai fölény gyakran kiválthatja a másik félből a túlkompenzálásra való hajlamot – még akkor is, ha mindez teljesen tudattalanul történik.

A Bundesliga-adatok alapján felvetődhet a kérdés: vajon nem lenne-e érdemes a jövőben a játékvezetői képzésekbe beemelni a tudattalan torzítások kezelését is? Egy biztos: a játékosok magassága többé már nem csupán fejjátékban lehet döntő tényező – hanem a zsebében lapuló sárgánál is.