„Mindenhol üresen marad egy hely” – egykori PL-sztár üzent a Liverpool játékosainak

Bacary Sagna, az Arsenal korábbi labdarúgója arra biztatja a Liverpool futballistáit, ne zárkózzanak el Diogo Jota halála után, és merjenek segítséget kérni. Szerinte a gyász feldolgozása kulcsfontosságú ahhoz, hogy újra visszataláljanak önmagukhoz a pályán is.

A 28 éves portugál támadó július 3-án vesztette életét egy tragikus autóbalesetben, amelyben öccse, a szintén profi labdarúgó André Silva is elhunyt.

„Minden egyes nap rá fognak gondolni. Az öltözőben, a buszon és az ebédlőben is lesz egy üres hely” – mondta Sagna a CNN-nek adott interjújában.

A korábbi francia válogatott védő saját tapasztalatból beszélt.

Sagna Arsenalos pályafutása korai szakaszában, 2008-ban veszítette el testvérét.

Elmondása szerint a hír teljesen lesokkolta, és az agya mintha megbénult volna: nem tudta, mit tegyen, kihez forduljon, kivel beszélhetne.

Egy hétre hazautazott Franciaországba, majd édesapja tanácsára úgy döntött, visszatér Londonba.

A védő ekkor második szezonját kezdte az Ágyúsoknál, ám képtelen volt visszatalálni korábbi formájához. Az edzéseken és a meccseken egyaránt csak sodródott, és úgy érezte, nem tud a futballra összpontosítani.

Gyerekes hibákat kezdtem elkövetni. Még a labdakezelés is nehezen ment.

A Liverpool játékosainál is előfordulhat ugyanez. Lehet, hogy nem tudnak majd teljesen a futballra koncentrálni, mert állandóan az elhunyt társuk jár a fejükben.”

Sagna arra biztatja a Pool labdarúgóit, ne féljenek segítséget kérni, akár szakembertől is.

Kezdetben elutasította a gondolatot, hogy egy pszichológussal beszélgessen. Úgy érezte, nem akar sebezhetővé válni egy ismeretlen – főleg nem olyasvalaki – előtt, aki „csak könyvekből tanult”.

Végül az Arsenal akkori sportpszichológusa kereste meg őt, és ez fordulópontot hozott.

Bacary Sagna ma már határozottan kiáll amellett, hogy igenis fontos beszélni az érzéseinkről – különösen a férfiaknak, akik hajlamosak magukba fojtani a fájdalmat.

A CNN-nek elmondta, hogy a beszélgetések segítettek neki újra emberként tekinteni önmagára – nem csak futballistaként. Ez a nézőpontváltás tette lehetővé, hogy valóban elkezdje feldolgozni testvére elvesztését.

„Beszélgettünk az életről, sok mindenről – és ami a legfontosabb: megkönnyebbültem” – idézte fel.

„Azt gondoltam, úgysem fog érteni engem – de ők rengeteg történetet hallanak, sok emberrel beszélnek. Ott vannak az adatok, ezekről is szó esett. A szavak felszabadítanak – és ez óriási jelentőségű.”

Végül hozzátette:

„Most már képes vagyok visszatekinteni a múltra, és pozitív dolgokat kihozni belőle. Szerintem a Liverpool játékosainak is érdemes lenne megpróbálni ugyanezt.”

A gyász nem gyengeség, hanem emberi reakció – üzeni Sagna példáján keresztül.

A Liverpool olyan fájdalmas veszteséggel néz szembe, amely túlmutat a futballon.

A francia ex-védő tapasztalatai pedig emlékeztetnek arra, hogy a megküzdéshez nem elég az idő – kell a bátorság is megnyílni, beszélni, segítséget kérni. Mert csak így lehet valóban továbblépni – emberként, csapattársként, sportolóként.