Milák Kristóf: "Alig tudtam lábra állni"

Milák Kristóf is átesett a koronavírus-fertőzésen. A világbajnok úszó annyira legyengült, hogy hetek óta nem tudott edzeni. A 20 éves sportolóval a Budapesti Honvéd Sportegyesület készített interjút, amelyet változtatás nélkül közlünk.

Hányinger, hőemelkedés, torok- és végtagfájdalmak, valamint a bezártság érzése – ezekkel is meg kellett küzdenie a 200 pillangó világbajnoki címvédőjének, a szám világcsúcstartójának, Milák Kristófnak, aki elkapta a koronavírust. A BHSE úszója hétfőn a Városmajori Szívklinikán elvégzett vizsgálatokat követően kezdheti meg újra a felkészülését.

– Mindenki másként éli meg a korona-vírusfertőzést, a tünetek és a tünetek súlyossága is széles spektrumon mozog. Ön miket tapasztalt?

– Egyik napról a másikra lettem beteg, először erős hányingert éreztem, ami rám nem jellemző egyáltalán. Estére hőemelkedésem lett, másnap már fájt a fejem is, izomfájdalmaim voltak, a torkom begyulladt és ami a legérdekesebb volt, nagyon gyengének éreztem magam. Olyannyira, hogy tényleg alig tudtam lábra állni. A nők azt mondják, hogy a férfiak nehezen viselik a betegséget, lehet, hogy a részemről ez csak amolyan férfi gyengeség, férfiláz volt, de tényleg nagyon nehéz volt erőt venni magamon ahhoz, hogy egyáltalán a tesztet megcsináltassam az orvosnál – mondta Milák Kristóf.

– Érzett már hasonló gyengeséget?

Igazából az év elején voltam hasonlóan beteg, a két edzőtábor között, de nem vagyok egy betegeskedő típus, általában odafigyelek magamra, jól felöltözöm, védem az izomzatom, nem eszek olyat, amitől esetleg megbetegedhetnék. Ritkán vagyok beteg, lehet, hogy azért is érintett ennyire rosszul.

(Kép: Ronny Hartmann/Getty Images)

– Az edzője, Selmeci Attila szerint mentálisan is nehezen kezelte a fertőzést.

Az elején nem volt ezzel gond, hiszen abban a leharcolt állapotban sehova sem mentem volna, nem esett jól semmi, csak a pihenés, az alvás. Nyilván, amint jobban lettem rosszul viseltem a bezártságot, a tétlenséget. Ráadásul egy társasházban lakom, a lakásomhoz pedig nem tartozik erkély, ahova kiülhettem volna – így azért könnyebben be tud ketyózni az ember, ha nem figyel oda. Igyekeztem elterelni a figyelmemet, filmeket néztem, zenét hallgattam, tévéztem és aludtam, amennyit csak lehet. És persze nyugtatott az a tudat, hogy mindenki mellettem áll, az egyesületem, a BHSE ebben a nehéz időszakban is mindent megtett értem, ahogyan eddig is.

– Az edzője azt is mondta, hogy az augusztus óta elvégzett munkájuk kárba veszett. Igaz ez?

– Meglátjuk majd a medencében. Az elmúlt időszakban már mocorogtam, csináltam olyan edzésmunkát, amit alacsony pulzusszámon lehet végezni, de a sportorvosi engedélyt a Városmajori Szívklinikán elvégzett vizsgálatok után kapom csak vissza. Végig kell mennem pontról-pontra az előírtakon, és ha teljes értékűen elkezdem a munkát, akkor tudom csak megmondani, hogy most milyen veszteségeket könyveltünk el.

(Kép: Catherine Ivill/Getty Images)

– A járvány miatt ez egy különleges év, hogyan tudja megtartani a motivációt?

– Hullámzik ez is bennem. Amikor kiderült, hogy az olimpiát elhalasztják, egész jól viseltem a helyzetet, aztán persze jöttek a nehézségek, a miértek, de próbáltam nem pánikolni, nem törni a fejem egész nap azon, hogy most miért van mindez. Az ember egészsége az első, és minden eltörpül emellett – a rendezvények, a versenyek, minden. Persze nem mindig száz százalékos bennem a motiváció, de azt érzem, hogy a rutinom, az elköteleződésem megvan a munkához.

– Nyilván nézi a most indult ISL küzdelmeit. Mit érez közben?

– Hogy jó nézni, izgalmas, látványos és nyilván inkább nem nézném, hanem ott lennék abban a közegben én is. De most kívülről nézve, és belülről is megítélve, nem tennék jót magamnak, ha beszállnék. Idő kell ahhoz, hogy összeszedjem magam, ebben az állapotban nem tudnék úgy teljesíteni, ahogyan szeretnék. Szóval most semmiképpen sem lenne jó ötlet a rajt. Ha minden rendben lesz a vizsgálatok során, elkezdünk egy újraalapozást és felkészülök a decemberi országos bajnokságra. És ha minden az elképzeléseim szerint alakul, és az Iron csapata is bekerül a döntőbe, akkor december közepén az utolsó felvonásra én is beszállok majd az ISL-be.

Forrás: Budapesti Honvéd Sportegyesület

Kép: Ronny Hartmann/Getty Images