Miért Spalletti felelőssége az olasz Eb-kudarc, s miért kell mégis maradnia?

Luciano Spalletti az olasz labdarúgó-válogatott nyolcaddöntős búcsúja ellenére is marad a nemzeti csapat szövetségi kapitánya, legalább a 2026-os világbajnokságig, ami sokakat meglepett.

Az Olasz Labdarúgó Szövetség elnöke Gabriele Gravina vasárnap erősítette meg, hogy a Svájc elleni 2-0-s nyolcaddöntős vereség, és a tornán tapasztalt véleményes döntések ellenére is él a bizalom a szövetségi kapitány, Luciano Spalletti irányába. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2026-os világbajnokságig nem terveznek változtatni az Azzurri kispadján – a miértekről a football-italia.net szakírója, Lorenzo Bettoni elmélkedett!

Az egykori Napoli-tréner kevesebb, mint egy évvel az Európa-bajnokság előtt került az Eb-címvédő kispadjára, és bár remek szakembernek gondolják hazájában, ő sem varázsló, és az olasz futball átmeneti időszakában türelemmel kell viseltetni Spalletti irányába.

Merthogy az olasz labdarúgás strukturálisan meglévő problémái nem új keletűek, aki követi a Serie A történéseit az ugyanakkor azt is látja, hogy talán megmozdult valami klubszinten, tapasztalható némi előrelépés az előző évek pangásához képest.
Ám ettől függetlenül ez a Squadra Azzurra keret nem emelkedett ki a mezőnyből tudás terén, ráadásul még tapasztaltnak sem volt mondható, 15 olyan kerettaggal, aki életében először járt nagy világeseményen. Ettől még a 9 Európa-bajnoki aranyérmes, az Interrel 2023-ban Bl-döntős Barella-Bastoni duó, az Atalantával májusban Európa-ligát nyerő Scamacca, avagy a hullámzó szezont hozó Chiesa egyaránt a keret tagja volt, ami talán árnyalja a tapasztalatlanságot.

Mindent figyelembe véve, Spalletti maradására bőven akadtak észérvek, ám azt ki kell jelenteni, hogy a fájó kiesésért hibáztatható a szövetségi kapitány.

Merthogy a kezdetektől akadtak komoly kérdőjelek a válogatott kapcsán.

5 belső védőt és 5 szélső/szárnyvédőt válogatott be az Eb-keretébe, amivel előre jelezte, hogy 3 védős rendszert kíván játszani Németországban. Aztán Francesco Acerbi lágyéksérülése és a keretből való távozása felforgatott mindent a tar mesternél. Ahelyett, hogy a rendelkezésre álló játékosok képességeinek megfelelően variált volna a taktikán, átváltott egy 4 hátvédes rendszerre, ami a támadó szélsőkért kiáltó szisztéma, amiből viszont csak 3 volt a Squadra Azzurrában. Az egyetlen kivétel a horvátok elleni csoportmeccs volt, ahol három – vagy valójában 5 – védővel állt fel a Spalletti-legénység.

Spalletti idő és türelem szűkében is volt.

A második csoporttalálkozón a spanyolok ellen ugyanaz a 11 állt fel a kezdőrúgásnál, mint amely Albániát legyűrte. Ez hiba volt. 0 kapura lövést hozó produkció után ugyanakkor elismerte, hogy bakot lőtt, és hogy játékosain közül akadtak, akik fáradtak voltak, és több pihenőre lett volna szükségük.
Viszont az Azzurri főnöke a spanyolok ellen találkozó félidejében kettőt is cserélt, amely pillanattól kezdődően minden 45 percben új 11 fő lépett pályára az Eb-n, egy cserét minimum végrehajtott, hiszen Horvátország és Svájc ellen is akadt félidei személyi változtatás. Ilyen háttérrel nehéz ritmust találnia egy játékosnak – lásd Gündogan nyilatkozata a Barcelonánál eltöltött első idényében.

Komoly támadási felületet biztosított kritikusainak Spalletti azzal, hogy Giovanni di Lorenzo kihagyhatatlan volt számára a csapatból.

Persze, a 2023-as Napolival behúzott bajnoki arany során ő volt Spalletti csapatkapitánya, és le is nyilatkozta a mester, hogy fiaként szereti a jobbhátvédet, ám hiba volt folyamatosan a pályán tartani. Mert bár alaphelyzetben ő az ország legjobbja ezen a poszton, hibái sokba kerültek az Azzurrinak a balul elsült Eb-n, aminek fényében viszont már edzői felelősség a folyamatos bizalomszavazás.

Spalletti hibáinak sora tehát számos, ám adjuk meg neki, utolsó, az Európa-bajnokságon adott interjújában megjegyezte, hogy igyekszik tanulni az Európa-bajnoki tapasztalataiból, és azt is, hogy klubedzőnek lenni nagyon más, mint egy válogatott szövetségi kapitányának. Bevallotta, hogy önnön véleménye szerint is meg kell találnia a helyes irányt ezen a poszton is, változtatnia kell bizonyos megszokásain, elvein.

Mert ha nem lesz pozitív irányú a változás, az olasz nemzeti válogatott akár a következő nagy tornáról, a 2026-os világbajnokságról is lemaradhat.