Miért maradhatott Ausztráliában Djokovic? Exkluzív beszámoló a helyszínről

Szövevényes, bonyolult ügy a világelső teniszező története. Egyelőre nincs felelős, ki hibázott. Ausztrália miniszterelnöke vesztésre áll. Most úgy szól a kérdés, hogy megkezdődik-e a kárenyhítés, lesz-e tűzszünet és béke, vagy van még muníció és motiváció a csata folytatásához mindkét térfélen.

Az ausztrál gondolkodást, mentalitást a jóhiszeműség, a szavahihetőség, a közvetlenség, a barátságosság, a kölcsönös bizalom és az egyéni felelősségvállalás jellemzi. A szabályok szigorúak, de egy dörzsölt, a kiskapuk, az ügyeskedők világában szocializálódott, ha kell gátlástalan és az igazságot sokféle módon értelmező kelet európai, balkáni ember viszonylag könnyen kijátssza azokat.

Gömöri tanár úr kémiát tanított nekünk a gimnáziumban és a tekintetével, a hangjával, a határozottságával, a stílusával megteremtette magának a tökéletes fegyelmet az osztályban. Soha, senkinek nem jutott eszébe az ő óráin rendetlenkedni. Valamiért mindannyian tartottunk attól, mi történhet, ha esetleg hibázunk, nem akartuk megtudni – nem is tudtuk meg, működött a Gömöri-módszer. Aztán negyedik végére kiderült, hogy egy nagyon jó fej, érző, barátságos, nagyszerű tanár –mondjuk, az utóbbiban addig sem kételkedtünk.

Gömöri tanár úr Ausztráliáról jutott eszembe.

Amikor elkezdesz kitölteni egy vízumkérelmet, vagy a beutazáshoz szintén szükséges egyéb kérdőíveket, dokumentumokat, úgy érezheted, a világ egyik legszigorúbb országába készülsz, ahol mindent és mindenkit kontrollálnak, nem hibázhatsz, mert akkor véged. Aztán elég gyorsan rájössz, hogy az olykor értelmetlennek, elrettentőnek tűnő szabályok, eljárások csak a megfelelő keretet biztosítják a szabad, barátságos, boldog élethez.

A take it easy és a no worries sokkal jellemzőbb Ausztráliára, mint a drákói szigor. Ezt fontos tudni és érteni ahhoz, hogy megfelelően kezeljük Novak Djokovic ügyét.

Az ausztrál nyár gyakran a természeti katasztrófákról (pusztító bozóttüzekről, vagy hasonlóan gyilkos árvizekről) szól. Most is van példa mindkettőre. Ehhez jön még a Covid-vírus eddig nem tapasztalt terjedése, ami naponta dönt rekordokat és jelent példátlan kihívásokat az ország életének legkülönbözőbb területein, az egészségügytől, az oktatáson át az élelmiszer láncok működéséig. Ebben a válságos időben kezdődik jövő hétfőn az Australian Open, az év első Grand Slam-versenye, ami egy kéthetes fesztivál, szinte nemzeti ünnepsorozat. Akad tehát elég megoldásra váró feladat. Nem hiányzott senkinek a Djokovic-saga.

Novak Djokovic a múlt szerdai érkezésekor és az ügyvédei a hétfői tárgyaláson egyaránt azzal érveltek, hogy a világelső mindent megtett a szabályszerű, legális beutazása érdekében és előzetesen megkapta a belépéshez szükséges engedélyeket. Ez így nagyon meggyőzőnek hangzik és Anthony Kelly bíró is feltette a kérdést, mit tehetett volna még a szerb, azért, hogy beengedjék.

Szegény Novak Djokovic hatósági túlkapás áldozata lett, az intézkedő határőrök jogszerűtlenül jártak el, amikor érvénytelenítették a vízumát. Nagyjából ez következett Kelly bíró ítéletéből.

Csakhogy,

1. Novak Djokovic egy olyan szervezettől kapott egészségügyi mentességet az oltottság hiányában, amelynek az ausztráliai belépéshez nincs köze (a medical exemptiont az Australian Openen induláshoz állították ki, de azzal is a saját szabályaikkal mentek szembe)

2. Novak Djokovic egy 2021. december 16-i pozitív PCR teszt alapján kérvényezte az egészségügyi mentességet, miközben a következő napokban nyilvános eseményeken szerepelt maszk nélkül és a teszt QR kódjára kattintva még hétfőn is negatív eredmény jött fel

3. Novak Djokovic december 16-án már nem kérelmezhette volna az egészségügyi mentességet, mert az eredeti határidő december 10. volt

4. Novak Djokovic azt állította a megérkezésekor, hogy a megelőző 14 napban nem járt külföldön, miközben január elején Spanyolországból jelentkezett. Ezek a tények. Ennyit arról, hogy a világ legjobb teniszezője mindent megtett a beutazásáért. Igen, mindent és még annál is többet.

Megkímélnék mindenkit az ügy politikai és diplomáciai részétől – annyit azért érdemes megjegyezni, hogy kedd délelőtt telefonon egyeztetett a szerb és az ausztrál miniszterelnök, a beszélgetést előbbi kezdeményezte és konstruktívnak minősítették a megbeszélést.

Kedden mindenki azt várta, mit dönt az illetékes miniszter, Alex Hawke akinek a hatályos törvények szerint jogában áll, a hétfői bírói ítélettől függetlenül visszavonni a szerb vízumát és gyakorlatilag kiutasítani őt Ausztráliából.

Délután négyig nem történt semmi és egyes hírek szerint már nem is fog, mert egyezség született: Djokovic csendben marad, nem szítja a tüzet, cserébe a kormány nem vonja vissza a vízumát, indulhat az Australian Openen. Ha Djokovic kinyitja a száját, akkor beindul a gépezet.

Ezt a hírt látszik erősíteni, hogy Belgrádban sajtótájékoztatót terveztek vele, amibe online jelentkezett volna be, de elmaradt az esemény.

Abban mindenki egyetért, hogy, ami múlt szerda óta történt, történik senkinek nem tett jót, sőt, mindenkinek – Djokovictól az ausztrál kormányon át az Australian Openig – komoly károkat okozott. Azt nehéz elképzelni, hogy az ügyet be lehet fejezni, le lehet zárni azzal a feltételezett háttéralkuval. Elképzelhető, hogy a következő napok csendesebbek lesznek, de az első komoly teszt legkésőbb jövő hétfőn megtörténik, amikor a címvédő pályára lép a 64 közé kerülésért Melbourne-ben. Az elmúlt majd két évben sokat szenvedett, rengeteg áldozatot hozó, mostanra beoltott ausztrálok nem fogják tárt karokkal fogadni a húszszoros Grand Slam-bajnokot, miközben a szerbek és az oltásellenesek hősként fogják éltetni.

Forrás: Siklós Erik

Borítókép: Twitter.com/Novak Djokovic