Forma 1 / Motorsport

„Miért erősebb Fernando Alonso a 40-es éveiben, mint Michael Schumacher”

David Coulthard úgy véli, van egy kulcsfontosságú oka annak, hogy Fernando Alonso semmit sem veszített képességeiből az F1-től való távolléte alatt, ellentétben Michael Schumacherrel.

Fernando Alonso a 2023-as szezon első öt futamából négy dobogós helyezést szerzett, és a harmadik helyen áll a bajnokságban, miután jól időzített váltást hajtott végre az Alpine-tól az Aston Martin csapathoz. Annak ellenére, hogy Alonso a negyvenes éveiben jár, ami általában az a pont, amikor egy versenyző éle már tompul az F1-ben, ugyanolyan félelmetes versenyző maradt, mint valaha, annak ellenére, hogy néhány szezonnal ezelőtt két évet kihagyott a Forma-1-ből. 2018-ban, miután évekig csalódott volt a McLaren-Honda partnerség miatt, Alonso befejezte F1-es pályafutását, de egyértelművé tette, hogy a leállást inkább szabadságnak tekinti, mint visszavonulásnak. Két évvel később az Alpine-nál talált helyet, és az Enstone-csapatnál eltöltött két évét arra használta fel, hogy az Aston Martinhoz kerüljön, ahol a spanyol majdnem két évtizeddel a Renault-val 2005-ben és 2006-ban szerzett világbajnoki címei után újraindítja karrierjét.

A F1-es futamgyőztes David Coulthard a Formula For Success podcastben Eddie Jordan egykori csapatfőnökkel közösen nyilatkozott, és Michael Schumacherhez hasonlította Alonso szenzációs formáját. A hétszeres világbajnok 2006 végén, ereje teljében vonult vissza az F1-ből a Ferrarinál, de a 2010-es szezonra a feltörekvő Mercedes-projekt visszacsábította a sportágba. A Brackleyben három szezont lehúzó Schumacher villantott, de a formája tele volt égbekiáltó hibákkal, amelyek Schumacher képességeinek hanyatlását jelezték.

Coulthard összehasonlította őket, és elmondta, hogy szerinte van egy kulcsfontosságú különbség Alonso és Schumacher hozzáállása között, ami döntő volt a visszatérésük sikerében.

„Amikor Alonso először kiszállt a Forma-1-ből, egyenesen a sportkocsikba, az IndyCarba ment, részt vett a Dakaron, van egy gokartpályája, és láthatod, ahogy a spanyolországi létesítményében teszteli azokat. Ha beengeded az öregembert vagy az öregasszonyt, akkor végül is azzá válsz. De ha küzdesz ez ellen, és megtartod a fiatalos szellemedet, amíg a természet engedi… Úgy gondolom, hogy Michaelhez képest, aki abbahagyta a versenyzést, nem versenyzett tovább, aztán elment motorozni, majd balesetet szenvedett és eltörte a csigolyáját, és három évvel azután tért vissza a Forma-1-be, hogy eredetileg abbahagyta – ő még mindig képes volt végigcsinálni a dolgokat. Még mindig hihetetlen egyéniség volt, de már nem volt olyan jó, mint a 40-es évei előtt. Szóval azt hiszem, Fernando F1-től való megszakítás nélküli távolléte miatt volt, ahogyan azt Kimi Raikkönennél is láthattuk [aki 2010-ben és ’11-ben távozott) – ő a ralizás miatt ment el."

""
Fotó: Tóth Zsombor / Sport365

Coulthard, aki egykor tüske volt Michael Schumacher szemében, mivel a McLarennél és a Ferrarinál versenyzőként nem mindig értettek egyet, az F1-ben töltött utolsó éveit a Red Bull Racing új projektjénél töltötte. Coulthard még ennyi évvel később is a Red Bull nagykövete, és fontos szerepet játszott a csapat korai sikereiben, mivel 2005 és 2007 között tapasztalatot és biztos kezet hozott a pilótafülkébe, valamint szerepet játszott abban, hogy Adrian Newey meggyőzte a McLarentől a Milton Keynes-i székhelyű csapathoz való átigazolásról. 2008-ban azonban Coulthard formája visszaesett, és pályafutása a Brazil Nagydíjon az első kanyarban történt kiesésével ért véget, és a skót bevallotta, hogy a szezon során végig tudta, hogy az ő ideje a sportban véget ért – ezt a lelkiállapotot egyelőre nem látja Alonsóban.

„Kifutottam az időből, ami alapvetően azt jelenti, hogy a tehetségem kifutóban volt. Vitatható, hogy ha a 2008-as szezon felénél abbahagyhattam volna, az megkímélt volna engem és a csapatot egy kis kieséstől, mert tapasztalatom szerint nem a sebességet veszíted el mint olyat, hanem az igényt – az abszolút vágyat, hogy minden ezredmásodpercért harcolj, ez az, ami hirtelen elmúlik. Ahhoz hasonlítom, ahogyan egy bokszolót képzelem, amikor fiatal, és a pályafutása elején van, ahol időnként kiütik – ez a sport része, nem igaz? Amikor még fiatalok, és teljesen energikusak, akkor is felállnak, amikor a szemük forog, mintha valami rajzfilmben lennének. Aztán a karrierjük későbbi szakaszában látod őket, amikor már megverték őket, és a földre kerülnek. Láthatod, ahogy a szemük felemelkedik, körülnéznek a ringben, és azt gondolják: ‘Ez a vászon elég kényelmes. Azt hiszem, itt várok, amíg meghallom a 11-es számot, és tudom, hogy vége a bunyónak! Szerintem elveszíted a harci kedved. Az utolsó nagydíjamon, 2008-ban Brazíliában gyakorlatilag kiestem, és soha nem bántam meg, hogy nem vagyok többé a rajtrácson. Bár a pénz nem olyan jó a podcastokban, mint a Forma-1-ben!”

Borítókép: Rui Vieira/PA Images via Getty Images