Michelisz semmit nem csinálna másképp
Michelisz Norbert az Indexen vezet blogot, legújabb bejegyzésében a legutóbbi szlovákiai versenyhétvégéről írt, melyet mi is közlünk:
Úgy vágtam neki a szlovákiai versenyhétvégének, hogy a kompenzációs súlyrendszer életbelépésével a szezon során először lehet esélyünk erőből küzdeni a dobogós helyezésekért a Hyundaijal, de még annál is jobban sikerült az elmúlt hétvége, mint azt előzetesen vártam.
Kétszer álltam fel a dobogóra, és összesen 54 pontot szereztem. Úgy érzem, hogy kihoztam a maximumot magamból és az autóból, utólag semmit sem csinálék másképpen.
Ugyan az első szabadedzésen én voltam a leggyorsabb, csak a második után kezdtem bízni abban, hogy tényleg erős lehet a Hyundai a Slovakia Ringen, hiszen azon Nicky Catsburg zárt az élen szintén egy i30 N TCR-t vezetve. A szabadedzések mindig csalókák, mert nem lehet tudni, hogy ki mire készül, időmérős vagy versenytempót gyakorol, de azután, hogy mindkét etap végén Hyundai állt az élen, jó érzéseim voltak. A meglepő része az volt a dolognak, hogy nemcsak ott tudtunk lenni az elejében az első időmérőn, hanem Catsburggal együtt sikerült kiemelkednünk a mezőnyből, hiszen a harmadik helyezett négy tizedes lemaradással követett minket. Ami a kettőnk csatáját illeti a pole pozícióért, nem bánkódtam a második hely miatt, mert egyrészt nüansznyi volt a különbség közöttünk, másrészt a telemetria alapján is hibátlan kört raktam össze, aminél nem tudtam volna sokkal jobbat, Catsburg viszont egy picivel igen, ezért megérdemelten szerezte meg a pole-t.
A második időmérő a folyamatosan száradó pálya miatt volt trükkös, rengeteg múlt azon, hogy ki mikor tudott tiszta kört futni. A Q2-ből az ötödik helyen jutottam tovább, de volt egy biztonságos, közel két tizedes előnyöm a hatodikkal szemben, tehát valószínűleg az az öt jutott a végjátékba, aki a legjobbkor volt kint a pályán. Az idei szezontól a Q3-ba jutás sorrendjében a pilóták választhatják meg, hogy hányadikként akarják megfutni a gyors körüket, és látva a helyzetet, természetesen mindenki minél később akart kimenni a minél szárazabb pályára. Nekem nem volt választásom, elsőként voltam gyors körön a Q3-ban, és mivel akkor az első és második szektorban néhol még nedves volt az aszfalt, nem számítottam rá, hogy ismét a legvégéig harcban leszek a pole pozícióért. Sikerült a körülményekhez képest egy elég erős kört összehoznom, és talán az első helyet újra megszerző Catsburghoz képest is csak a pálya eltérő állapota jelentette az egy tizedes különbséget, amivel alulmaradtam.
Hiába volt szünnap szombaton, már reggel kint voltam a pályán, és késő délutánig elemeztük az adatokat a csapattal, készültünk a vasárnapi futamokra. Az első versenyen ugyan második voltam a rajtrácson, de az időjárási körülmények miatt elég nagy hátrányból indultam. Szemerkélt az eső, de nem volt a teljes aszfalt vizes, és pont az én oldalamon volt nedvesebb a nyomvonal. Emiatt hiába értem fel a rajt után a szárazabb részről kicsit rosszul induló Catsburg mellé, nem tudtam jól gyorsulni tovább, és a kiválóan rajtoló Alfa Romeóval Ma Csing-hua állt az élre. Ezután az első négy-öt kanyar a pofozkodásról szólt, ráadásul úgy, hogy az eső újra rákezdett, és borzasztóan nehéz volt megsaccolni a féktávokat. Frédéric Vervisch is úgy előzött meg, hogy meglöktek hátulról, ami miatt megcsúsztam az autóval és lendületet vesztettem. Ezután igyekeztem visszaelőzni legalább Mát a második helyért, de az egyenesekben annyival gyorsabb volt az Alfa, hogy a második szektor kanyargós részében csak vissza tudtam zárkózni rá, megelőzni már nem maradt lehetőségem. Mivel azonban a rajtnál benne volt az is, hogy jobban visszaesek, a végén örültem annak, hogy sikerült felállnom a dobogóra.
A fordított rajtrácsos futamon a kilencedik helyről rajtolva konzervatív taktikát választottam, az volt a legfőbb célom, hogy ne kössek ki a sóderágyban. Kettőt így is előzni tudtam, és a végén még Rob Huffra is felértem. Akkor már eléggé elhasználtam gumijaimat, de ha lett volna még egy-két kör, szerintem meg tudtam volna előzni őt is, mert a Volkswagen nem volt olyan gyors az egyenesekben, mint az Alfa. Mindenesetre a hatodik helyet előre aláírtam volna, és utólag sem voltam elégedetlen vele. A harmadik verseny már száraz pályán kezdődött, ám ugyanaz történt a rajtnál, mint a Hungaroringen: jó volt a reakcióidőm, de indulás után kipörögtek a kerekeim. Mégis azt mondom, hogy ez nem számított, mert Ma újra olyan jól indult az Alfával, hogy valószínűleg egy tökéletes rajttal sem tudtam volna magam mögött tartani. Nagyon nehéz dolgom volt elöl két Alfa között, mert amikor felértem Mára és elkezdtem harcolni vele, rögtön a nyakamban lihegett Kevin Ceccon, így hátra kellett figyelnem, mire a kínai meglépett. Aztán ugyanezt többször eljátszottuk futam közben, sokszor éreztem, hogy csak egy hajszálon múlik Ma megelőzése, de ugyanúgy a második helyem megtartása is. Nagyon rutinosan összedolgozott a két alfás, és bár végig a futamgyőzelem lebegett a szemem előtt, úgy érzem, a második hely volt a maximum ebben a futamban.
Most kifejezetten örülök neki, hogy nincs szünet, és ezen a hétvégén máris következik az újabb versenyhétvége Hollandiában, mert a szlovákiai lendületet remélhetőleg át tudom menteni. Ettől függetlenül újra nagyon nehéz feladatra számítok, mert a kalkulációk alapján várhatóan megint a Hyundai lesz a legnehezebb autó a pályán. Tavaly Zandvoortban volt az a hétvégénk, amikor a BoP miatt esélytelenek voltunk a pontszerzésre, és bár most ennyire remélhetőleg nem kerülünk hátra, de reálisan nézve megint a top 10-be való bejutás és a fordított rajtrácson való jó szereplés lehet a célunk, hasonlóan a szezon első két versenyhétvégéjéhez. Ha az erőviszonyok alapján próbálom megsaccolni a helyünket, akkor a Hyundai valahol a 8–16. helyek közé érhet oda, ebből kellene kihoznom a legtöbbet. Igyekszem kiélvezni a hétvégét, mert Zandvoort egy olyan régi vágású, döntött kanyarokkal teli pálya, amelyen élmény a vezetés, ráadásul a hangulatomnak és az önbizalmamnak kifejezetten jót tett, hogy a Hungaroringen és Szlovákiában is én voltam a legjobb pontgyűjtő a Hyundaion belül. Ezt a sorozatot szeretném folytatni Hollandiában is!
A WTRC zandvoorti hétvégéjének programja
május 17., péntek
12.45-13.30 Első szabadedzés
15.20-15.50 Második szabadedzés
május 18., szombat
08.05-08.35 Első időmérő
14.35-15.05 Első futam (12 kör)
május 19., vasárnap
08.00-08.55 Második időmérő
13.15-13.45 Második, fordított rajtrácsos futam (12 kör)
16.35-17.15 Harmadik futam (15 kör)
