Mi lesz veled Vasas?

Bár a Vasas Futball Kft. egyszázalékos kisebbségi tulajdonosaként egyáltalán nem részese a felnőtt labdarúgás mindennapjainak és az ott zajló döntési folyamatoknak, de a klub elnökeként nyilván érzékeli, hogy a piros-kék szurkolók többsége rendkívül elkeseredett, és nemcsak az első három fordulóban látottak miatt, hanem azért is, mert számos pletyka terjeng a tulajdonossal és a kft. vezetésével kapcsolatosan is.
– Belevágtunk a közepébe, de én inkább azt kérném, kezdjük kicsit korábbról…

Rendben. Számított arra, hogy a tulajdonosváltás nem fogja meghozni a kívánt eredményt és fél évvel az átadás után ennyire sikertelenek leszünk, és ami talán ennél is elkeserítőbb, hogy szurkolóink jelentős része szép lassan kezd eltávolodni az együttestől, lehangoló véleménnyel van a tulajdonos Híd Akvizíciós Zrt-ről.
– Beszéljünk nyíltan. Ha januárban a Híd Zrt. nem veszi meg a többségi tulajdonrészt, akkor ma a másodosztályban focizik a csapat. Az egyesület saját erőből képtelen lett volna megtartani a „profi” játékosokat, tehát ifjúsági korú játékosokkal folytattuk volna a bajnokságot. Az én meglátásom szerint egyébként ez sem lett volna feltétlenül vállalhatatlan, és tragédiát sem jelentett volna, de mivel a huszonnegyedik órában kaptunk egy elfogadhatónak tűnő ajánlatot, ezért a klub centenáriumi évében értelemszerűen nem a vészforgatókönyvet választottuk. Ugyanakkor tisztában voltunk azzal, hogy teljes garancia nincs arra, hogy kizárólag jól sülhet el a tulajdonosváltás, de az elnökség hosszú mérlegelés után úgy döntött, ennyi rizikót vállalnunk kell. Most is úgy gondolom, három vesztes meccs alapján nem szabad végletes kritikát megfogalmazni a kft. működéséről és a csapatról, de természetesen az elkövetkezendő napokban házon belül, határozott kézzel rendezni kell a sorokat.

Sokan felemlegetik, és nem értik, hogy miért nem a Wallis Zrt-vel mint tőkeerős céggel, vagy éppen Jámbor János korábbi tulajdonossal állapodott meg az elnökség, illetve, hogy helyettük miért egy „zsákbamacskát” választott.
– Valóban képben volt a Wallis Zrt. is, de tulajdonosa, Veres Tibor több egyeztetés után úgy döntött, hogy mégsem kíván szerepet vállalni, tehát az ő személye, illetve a cégei a továbbiakban nem jelentettek alternatívát. Jámbor úrral még Gianni Dellacasa idején folytak egyeztetések az újbóli szerepvállalásáról, több lehetőséget is felajánlottunk neki, többek közt azt is, hogy 1 forintért vegye meg az 50%-os tulajdonrészt, és az egyesülettel karöltve működtesse tovább a Vasas labdarúgását. Sajnos ezt az alternatívát kizárta, és „csak” egy konkrét ügyben, három játékos (Arsic, Pantskhava, Hristov) finanszírozásában vállalt volna üzleti alapon szerepet. Ezt a variációt viszont mi nem fogadtuk el, mert ez akkor igazából nem segített volna rajtunk, viszont a kft. későbbi eladásánál okozhatott volna kötöttséget.

Ön személy szerint zokon vette, hogy az ajánlat ellenére Jámbor János nem csatlakozott ismét a klubhoz, illetve lehetett ennek az oka az, hogy volt önök között valamiféle feszültség a múltból?
– Biztos, hogy nem, és beszéljünk itt is nyíltan. Ha Jámbor úr 2003-ban nem vállal szerepet nálunk, akkor az amatőr labdarúgás irányába indult volna el a Vasas. Öt és fél szezont köszönhetünk neki, mindvégig korrektül működtette a csapatot, sajnos azonban 2008-ban őt is elérte a gazdasági válság hatása és ezért értékesíteni kényszerült a többségi tulajdonrészét. A klub akkor nem tette fel a kezét, hanem inkább kifizette a nem kevés, 70 millió forintot Jámbor úrnak a 75%-os tulajdonrészért, valamint vállalt egy további, közel 30 milliós kötelezettséget annak érdekében, hogy legyen elsőosztályú labdarúgása a klubnak.
Három okunk volt erre: az egyik, hogy nem tartottuk volna korrektnek, ha az annak idején megmentőként érkező Jámbor János vezetésének időszakában megy tönkre a labdarúgásunk. A második is érzelmi ok volt, a klubvezetés akkor kötelezőnek érezte, hogy esélyt biztosítson labdarúgásunk megmenekülésére. A döntő, racionálisnak tűnő ok pedig az volt, hogy konkrétumok nélkül is bíztunk abban, hogy gyorsan találunk majd egy külföldi klubot, vagy egy Jámbor Jánoshoz hasonló, vasasos érzelmű, tehetős személyt, aki fantáziát lát bennünk. Akkoriban épült meg a vadonatúj labdarúgó edzőcentrumunk a Fáy utcában, Pasarét pedig már korábban megújult. Az infrastruktúra fejlesztése mellett elindítottuk labdarúgó akadémiánkat, úgy gondoltuk ezek olyan pozitívumok, amire lehet a jövőt alapozni, és így már biztosan „érdekesek” leszünk egy új partner számára.

A történtek azonban azt bizonyították, hogy naivnak bizonyult ez a feltevés…
– Részben sajnos igen, mert rá kellett döbbennünk, hogy nagyon kevés gazdasági szereplő hagyja magát meggyőzni arról, hogy a magyar labdarúgásban szerepet vállaljon és súlyos százmilliókat áldozzon egy veszteséges vállalkozásra, csak azért, hogy a hagyományokat őrizze, illetve hogy néhány ezer szurkolónak fenntartson egy első osztályú labdarúgó csapatot. Értsük már meg, nincs ebben üzlet, ahogy a fővárosban egyetlen más csapatsportágnál sem!

Mégis van tizenhat elsőosztályú klub…
– Persze, van, és nem is szeretnék senki helyett beszélni, én ezt kizárólag a saját tapasztalatom alapján mondom, de ebben igen határozott a véleményem. Azt ugye nem gondolhatja senki sem komolyan, hogy a klubok tulajdonosai a profitból és igazi szponzorációból tartják fenn a csapatokat, vagy hogy ebből gazdagodnak meg? Amióta létezik nálunk a „profi” futball, az mindig mesterségesen volt fenntartva, anno a sportállások és a minisztériumok fedezték a kiadásokat, ma meg burkoltan áramlik be a közpénz a működtetésre, ezek nélkül egyetlen egy csapat sem tudna működni. Ez persze nem kritika, csak lássunk már tisztán…

De térjünk vissza a jelenlegi problémákhoz. Ön szerint is káosz van a csapat körül?
– Az előbb említettek tudatában ugyancsak inkorrekt lenne részemről bármilyen lesújtó véleményt megfogalmaznom egy interjú keretein belül a tulajdonosról, azonban a konkrét és őszinte meglátásaimat négyszemközt már többször megosztottam Faragó Attilával. Ő jól tudja, hogy miben értek egyet és miben nem a működésükkel kapcsolatban. A klub a meglévő eszközeivel próbálja jó irányba befolyásolni a kft. működését, de mivel önálló jogi személyről beszélünk – noha a Vasasról van szó –, kizárólag javaslatokat tudunk tenni, illetve a legrosszabb esetben jogi úton tudjuk majd érvényesíteni akaratunkat. Bízzunk abban, hogy erre nem kerül sor és az adásvételi szerződésben foglaltakat maradéktalanul teljesíteni fogja a HÍD Akvizíciós Zrt..

Lát egyébként pozitív jeleket?
– Igen, látok, mindenekelőtt azt, hogy még NB I-esek vagyunk! Na jó, az iróniát félretéve, ahogy említettem, nélkülük már nem az első osztályban szerepelnénk. Ezen felül az AS Roma meghívása is 100%-ban nekik köszönhető, ez a gála a klub centenáriumi ünnepségsorozatának feltétlenül kiemelkedő eseménye lesz.

Mészöly Kálmán érkezése is ebbe a sorba tartozik?
– Természetesen, egykori legendánk felkérése a tanácsadói posztra a tulajdonos saját kezdeményezése volt, feltétlenül jól veszi ki magát, hogy bevonták az irányításba. Reméljük a kellő összhang is hamar kialakul a számos, az együttes körül tevékenykedő szakember között.

Jó lenne azt is egyértelműen látni, vagyis az ellentétes információkat tisztázni, ki a Vasas Utánpótlás Akadémia tulajdonosa, mi itt a szerepe a HÍD Zrt.-nek?
– Az év elején a Híd Zrt 99%-os tulajdonrészt vásárolt a Vasas Futball Kft.-ben, ezzel a tranzakcióval egyben 50% tulajdont szerzett az utánpótlást működtető kft.-ben is. A másik 50%-os tulajdonos pedig a Vasas Akadémia Kft.-ben a Vasas SC és az MKB Euroleasing által közösen tulajdonolt Vasas Pasarét Kft. A Futball Kft. tehát felerészben volt tulajdonos, de azóta saját döntésük alapján értékesítették tulajdonrészüket három magánszemély, és 1%-ban az SC felé, így ma már csak jelképes 1%-os tulajdonosai a Vasas Akadémia Kft.-nek.
Ennek eredményeként a jövőben sem a finanszírozásban, sem a szakmai kérdésekben nem vállalnak szerepet, kizárólag a felnőtt csapatokra kell koncentrálniuk. A Vasas Akadémia jövője egyébként véleményem szerint roppant biztató, hiszen a tulajdonosoknak köszönhetően nagyon stabil az anyagi háttere, sőt, nemsokára újabb mérföldkőhöz érkezünk az akadémiát illetően, ennek bejelentésére néhány hét múlva kerül sor. Jó hírként megemlíteném itt azt is, hogy augusztusban két nagyon nívós tornát rendez az utánpótlás kft., többek között vendégül látjuk az AC Milan primavera csapatát is.

Akkor talán mégsem olyan rosszak a kilátások…
– Szerintem sem, adjunk még bizalmat az új tulajdonosnak, az általa kijelölt szakmai stábnak és a játékosoknak is. Ne felejtsük el, senki nem kényszeríttette a HÍD Zrt.-t és Faragó Attilát, hogy szerepet vállaljon a Vasasnál, biztos vagyok benne, hogy ő áhítja a sikert és ezért dolgozik munkatársaival. Ezért is kérek minden Vasas-függőt, hogy minél többen jöjjenek ki az AS Roma elleni meccsre, és a bajnokságban is legyünk türelemmel, lebegjen előttünk a: Mindörökké Vasas!

Forrás: vasassc.hu