Mezey György az MLSZ szakmai bizottságának élén

A szervezet honlapjának beszámolója szerint elhangzott: a testület lépéseket tesz annak érdekében, hogy az online sportfogadásokból származó bevételek egy része a sportszervezetekhez kerüljön. Ennek érdekében a grémium kezdeményezi a sporttörvény módosítását. Az elnökség döntött arról is, hogy az MLSZ bizonyos feltételek teljesülése esetén januárban teremlabdarúgó tornát rendez, s az egyik ilyen feltétel az, hogy a NB I-es csapatok legalább háromnegyede részt vegyen a viadalon. Négy ponton módosult a fegyelmi szabályzat, ezek közül a szurkolók számára a legérdekesebb az lehet, hogy a jövőben a zárt kapus mérkőzést elrendelő fegyelmi határozat esetén halasztó hatályú lesz a fellebbezés (vagyis a csapatoknak ezentúl csak akkor kell zárt kapuk mögött rendezniük mérkőzést, ha az ezt elrendelő határozat jogerőssé válik). Az edzőképzés igazgatója november 22-i hatállyal a Videoton mestere, Mezey György lesz.

A testület öt állandó bizottság névsorát hagyta jóvá az alábbiak szerint:

fegyelmi bizottság:
Retteghy István elnök, Birinyi István, Duda Attila, Kecskés Krisztián, Mógor Béla, Némethi Zsolt, Rába Zsolt, Tihanyi Tamás
   

igazolási és átigazolási bizottság:
Bajáky Tamás elnök, Bartha Árpád, Filiszár Tibor, Nagy József, Nagy Tamás
   

játékos bizottság:
Lisztes Krisztián elnök, Böjte Attila, Kocsárdi Gergely, Koltai Tamás, Nyerges Krisztián, Pataj Zoltán, Végh Zoltán
   

kisebbségi bizottság:
Amrein Károly elnök, Gibril Deen, Kozma Imre, Riskó Géza, Szénási József
   

szakmai, utánpótlás, és gyermek labdarúgás bizottság:
Mezey György elnök, Bozsik Péter, Füzi Ákos, Halmai Gábor, Herczeg András, Illés Béla, Kovács Zoltán, Mészöly Géza, Szalai László
   

NB I-es bizottság:
George F. Hemingway elnök, Nemes Ferenc, Szima Gábor, Tassy Márk, Gerstl Alexander, Klement Tibor, Rózsa Pál, Illés János, Domonyai László, Balog Judit, Ferencz Gábor, Kóbor László, Árki Gábor, Tolnai Sándor, Vancsa Miklós.

(MTI)

Mezey György életútja

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöksége szerdai ülésén tárgyalt az online sportfogadásokból származó bevételekről, valamint véglegessé vált öt bizottság összetétele is.

Pályafutása játékosként

1961 és 1971 között a TFSE, a Keszhelyi MTK, a Budafoki MTE és a Bp. Spartacus labdarúgója volt. Játékosként számottevő eredményt nem ért el.

Pályafutása edzőként:

Már 1965-ben elkezdett edzőként dolgozni a Keszthelyi MTK-nál, majd 1971-től a BVSC illetve a BVSC Sportiskola edzője volt. Első élvonalbeli klubja az MTK-VM volt, ahol 1977-78-as idényben harmadik helyezést ért el a csapattal. 1980-ban Mészöly Kálmán mellett a válogatott edzője, majd az utánpótlás és olimpiai válogatott vezetőedzője volt.

1983-tól a válogatott szövetségi kapitánya lett. A mexikói világbajnokság selejtező mérkőzéseit a válogatott meggyőző játékkal nyerte meg, egyedül a számunkra már tétnélküli, hazai Hollandia elleni meccsen kapott ki a csapat. Ezek után a válogatott nagy tervekkel vágott neki a világbajnokságnak, de az első csoport mérkőzésen megalázó 6-0-s vereséget szenvedett a Szovjetuniótól. Ezután Kanadát legyőzte 2-0-ra, de Franciaországtól is kikapott 3-0-ra és így 18. helyezettként búcsúzott.

1986 és 1988 között Kuvaitban dolgozott, a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányaként, illetve az al-Jarmúk vezetőedzőjeként tevékenykedett. 1988 végén egy rövid ideig ismét a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt, mindössze 5 mérkőzésen át. 1989-90-ben egy finn klubcsapatnál dolgozott, majd Kaszás Gábor halála miatt a Videoton megüresedett kispadját foglalta el.

1990 és 1992 között a Bp. Honvéd vezetőedzője és az első idényben bajnoki címig vezette a csapatot. Ezt követően edzői munkát már csak ritkán és rövid időre vállalt: 1997-ben szakosztály-igazgatóként rövid ideig a BVSC, majd a kétezres évek elején a Vasas, majd 2003-ban az Újpest vezetőedzője volt.

2009-ben (bár tárgyalások folytak Lothar Matthäusszal) az FC Fehérvár vezetőedzőjévé nevezték ki, ahol addig sportigazgatóként is dolgozott. Öt év szünet után lett újra edző az NB I-ben.

Pályafutása sportvezetőként:

1993 és 1998 között a BVSC labdarúgó-szakosztályának igazgatója volt, 1994-ben az NB I-es Liga elnöke. 2008-ban az átalakult FC Fehérvár (a korábbi Videoton) sportigazgatójává nevezték ki. Emellett a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgóakadémia vezetője is lett.

1970 és 1973 között Testnevelési Főiskola Kutatóintézete Módszertani Osztályának labdarúgószakág vezetője volt. 1973 és 1977 között a TF Sportjátékok Tanszékének főiskolai adjunktusa, 1990-ben szerezte meg doktori címét, 1991-ben címzetes egyetemi docens lett.
Sikerei, díjai [szerkesztés]
Edzőként [szerkesztés]

MTK-VM, magyar bajnokság 3.helyezett: 1977-1978

Bp. Honvéd, magyar bajnokság bajnok: 1990-1991

mesteredző: 1982
az év labdarúgó edzője: 1985
az év európai szövetségi kapitánya: 1985